Széles-víz

Általános adatok

• Hossz: 11,8 km
  
• Eredet magassága: 305 m
  
• Torkolat magassága: 197 m
  
• Összes esés: 108 m
  
• Átlagos esés: 9,1 ezrelék
  

A Széles-víz a Tornába tartó Csigere patak mellékága. Magyarpolánytól keletre ered, Felső-Borsod puszta közelében, a Nyugati-Bakony mészköves lankáin. A tájat szántók és erdősávok borítják, északra, nem messze a Csurgó-kúti erdőség húzódik. Maga a patak is erdősávban kezdi meg útját, és fák kísérik egészen a Ajkarendekig, ahol a 8-as főút hídja után rendezett belterületi szakasz következik. Innentől nagyrészt szabályozott a meder, érinti Ajka külső városrészeit, a parkerdő szélét, majd a Széki-erdő határában egyesül a Csigerével.

A II. katonai felmérés térképén a felső szakaszt Malom-patak névvel írták, az 1850-es évekből származó kataszteri térképeken viszont már szerepel a Széles-víz elnevezés.
Szabályozásáról kevés adat áll rendelkezésre, annyi biztos, hogy az 1998-2000-es években a 4,215 és 7,195 km szelvények között átfogó mederrendezési munkát végeztek, kotrással, a belterületi részek burkolásával, ez az Ajkarendek-Ajka szakaszt érintette.
Vízjárása a Csigeréhez hasonlóan szeszélyes, száraz nyarakon az elapadás határára sodródik, míg kiadós záporok után - mint 2010-ben is - jelentős áradásai lehetnek.
Ez a patak vezeti el a Bakonykarszt Zrt. ajkai szennyvíztisztítójából származó, tisztított kommunális szennyvizet, mely a 2,164 km szelvénynél folyik bele, átlagban napi 5300 köbméter, ami kb. 0,06 köbmétert jelent másodpercenként. Ez meghaladja a Széles-víz és a Csigere jellemző összesített hozamát, ezért innentől kezdve a vízminőség alakulása és az élővilág létfeltételei nagyrészt a szennyvíztisztító működésétől függnek.
Útját az Ajkarendek alatti rendezett szakaszokon többnyire szántók, vagy erdősávok kísérik, parjait általában fasorok, és füves, kaszált sáv szegélyezi. A vízfelületre nem jellemző a mocsárinövényzettel való benőttség, részben a viszonylag nagy esés miatt, bár a külterületi szakaszokon néhol megjelenik a nád.