Csinger-patak

Általános adatok

• Hossz: kb. 11 km
  
• Vízgyűjtő terület: 36,0 km²
  
• Eredet magassága: kb. 370 m (a legmagasabban eredő forrás 450 m fölött van)
  
• Torkolat magassága: 210 m körül
  
• Összes esés: kb. 160 m
  
• Átlagos esés: 6-10 ezrelék (alsó szakasz); 15-17 ezrelék (felső szakasz)
  
• Legkisebb vízhozam: kb. 0,01 m³/s
  
• Mederalakító kisvízhozam (természetes): 0,033 m³/s; vízbevezetésekkel: 0,083 m³/s
  
• Középvízhozam (természetes): 0,122 m³/s; vízbevezetésekkel: 0,172 m³/s
  
• Q_3% nagyvízhozam (becsült): kb. 20,3 m³/s
  

A Csinger-patak a Torna felső szakaszának bal oldali mellékvize, mely a Bakonyban, Úrkúttól nyugatra tartó völgyben ered, nem messze az egykori mangánbányától, és Ajka belterületén, a tósokberéndi vasúti megálló közelében folyik a Tornába.
Vízgyűjtőjéhez hozzátartozik a Kab-hegy bazalttakarójának észak-északnyugati lejtője, és az Úrkút-Ajka közötti, főként mészkőből és dolomitból felépült alacsony hegységi rész. A terület kb. 65%-át erdő borítja.

Történeti adatok
Neve valószínűleg egy hajdani település (Csinger, Chenger) nevét őrzi, de régi térképeken és leírásokban Csigere és Bódéi-patak néven is szerepel. Feltehető, hogy a névadásnál a népi használatú csiger "savanyú, csekély értékű bor, lőre" szó is közrejátszott.
A II. katonai felmérés térképe szerint egykor a Kab-hegy északi oldalából kiinduló völgyben is volt vízfolyás, mely Úrkúton átfolyva a patak felső szakaszát képezte, ez azonban napjainkra már kiapadt, eltűnt. Ugyancsak elgondolkodtató a másik, szintén Úrkúttól délre nyúló oldalvölgy, az Ördög-árok esete, ahol a mangánbánya iszaptározói vannak (voltak); egykor itt is lehettek források, illetve vízfolyás.
A szén- és mangánbányászat miatt a karsztvízszint lesüllyesztésére volt szükség, így sok forrás elapadt, ugyanakkor a kiemelt karsztvíz egy részét a patakmederbe vezették, az így kialakult többletvízhozam valamennyire ellensúlyozza a természetes források kiesését. A bányák bezárása következtében a kiemelt, és bevezetett víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat.
Az alsó, a Timföldgyár területén átvezető 2-3 km-es szakasz szabályozása az 1962-63-as években történt.
1959. július 20-21-én felhőszakadást követő hatalmas árvíz árasztotta el a patak völgyét, mely több házat öntött el, és az ipari telepek, bányák nagy része is víz alá került. Az áradás csúcsvízhozamát 52 köbméter/sec-re becsülték. Többek között a hasonló esetek megakadályozása céljából készült 2002-ben rendezési terv a patak alsó, 5,5 km-es szakaszára, azonban ez később, bár az engedély megvolt, a kotrási anyag veszélyes hulladékká minősítése, valamint az állami finanszírozás időközbeni megszűnése miatt elmaradt.

Jelenkor, vízrajz, mederviszonyok
A Csinger-patak jellegzetes "poszt-indusztriális" vízfolyás, mely teljes útja során egykor intenzíven működő, mára nagyrészt felhagyott bányákat, bányásztelepüléseket és gyártelepeket érint, ugyanakkor a hegyvidéki, erdei környezetnek köszönhetően a felső szakaszon többfelé megőrizte természetes mederviszonyait.
Az úrkúti mangánbánya közelében, a műút és az egykori keskenynyomtávú vasút közti fás zónában eredő patak északnyugat, később délnyugat felé folyik végig a Csinger-völgyön, párhuzamosan az Ajka-Úrkúti közúttal, és a csingervölgyi ipari vasút nyomvonalával. Felsőcsingertől már normál nyomtávú vasút halad a völgyben. Sajnos napjainkban már nem nagyon használják, de sokáig szebb időket megélt, sok-sok évtizedig szállították rajta az úrkúti és csingervölgyi bányákból kitermelt ércet, és szenet. Ma csak egy nevezetességként kiállított mozdony emlékeztet a múltra. Alsócsingerig, illetve Árminbányáig természetes a meder, nagyrészt erdőkben halad. A bányaüzem területén, és a lakóházak közelében a bal part rendezett, helyenként beton támfalas megoldással van kialakítva.
Alsócsinger és Bódé között, a délkelet felé eső hegyvidékről két mellékvölgy is csatlakozik. Az első a Köves-árok, melynek területe az ajka-csingeri parkerdő központi része, az itt egykor működő bányák már bezártak, ma bányászati múzeum, őslény- és kőzettár, erdei tornapálya, vendéglő, sípálya, és egyéb létesítmények rejtőznek a völgyben, ahol turistaút halad végig. A távoli völgyfőn, a Kab-hegy peremén több forrás fakad (Holló-kút, Jószerencsét-forrás, Szerencse fel-forrás...), de a Köves-árok vízfolyása ennek ellenére csak időszakos jellegű.
A következő völgyből, a Köles-kepei-árokból már állandóbb patak csörgedezik, többek között a Szőke-forrás, László-forrás vizét is hozza. A völgyben vannak a már felhagyott Jókaibánya épületei is.
A Bódé határában ismét északnyugat felé forduló patak először kertvárosi környezetben (kertek mögött), majd ipari területeken folyik végig. Az Ajkai Timföldgyár és alumíniumkohó gyártelepei közti szakasz már szabályozott, kiépített meder. A gyárakból ipari szennyvíz is terheli a patakot (részben ez okozhatja az itt tapasztalható nádnövekedést), mely a zagytározók szürke falai közelében találkozik a Tornával, annak 29,55 km-es szelvényében.