Csikvándi-Bakony-ér

Általános adatok

• Hossz: 28,5 km
  
• Vízgyűjtő terület: 116 km²
  
• Eredet magassága: 210 m
  
• Torkolat magassága: 118 m
  
• Összes esés: 92 m
  
• Átlagos esés: 3,22 ezrelék
  
• Vízhozamadatok (Gyarmat, 1961, VITUKI):
  LKQ: 0,00 m³/s;
  KQ95%: 0,015 m³/s;
  KÖQ: 0,15 m³/s;
  NQ50%: 6,0 m³/s;
  NQ2%: 20,0 m³/s
• Vízhozamadatok (2000-es évek közepe, VGT):
  torkolat: LKQ: 0,001 m³/s; Qaug80%: 0,02 m³/s; KÖQ: 0,21 m³/s; NQ1%: 7,7 m³/s
  

A Csikvándi-Bakony-ér (helyi nevén csak Bakony-ér) a Bakonyalján, Csóttól keletre ered, majd Vanyola, Gecse, Gyarmat és Csikvánd települések érintésével Mórichida felett folyik a Marcalba.

Történeti adatok
Az egykor a vanyolai erdőkben eredő patak völgye végig mocsaras ártér volt. Csikvánd határában egy malmot is hajtottak vizével, ez időkben Malom-érnek is nevezték.
Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 3. kötetében a következő említést találjuk: "A Malomér a Nyögér és Vanyola mellett eredő két csermely egyesüléséből támad; Gecse és Gyarmath mellett folyik el s Malomsok és Dombiföld között szakad a Marczalba."
Ebben az időkben egyes szakaszai már rendezett formát mutatnak (Lovászpatona-Vaszar között), és ekkor készült el a Marcal szabályozásával egyidőben a torkolati szakasz is.
A Harmadik Katonai Felmérés 1800-as évek végén készült térképén 3 névvel is szerepel, fentről lefelé haladva: Mocsola-ér, Patonai-ér, és Bakony-patak.
Az 1900-as évek elején a Patonai-patak, Bakony-ér, Bakony-folyás elnevezések gyakran keverednek.

Jelenkor, vízrajz, leírás
A Bakony-ér Bakonyszücs és Csót között ered, Csót-Újmajor közelében, a hegység lábának lejtőin. Itt több kisebb ág táplálja. Földrajzi helyzetéből adódóan nem kizárható a karsztos eredet sem, de ez még felfedezésre vár. A csóti erdőszélen kis szakaszon természetes mederben folyik, majd innentől szabályozott. A Gecse-Lovászpatona közúti hídig szinte végig galériaerdő, vagy fasor kíséri, a híd után viszont hosszú árnyékolatlan szántóföldi szakasz következik. Az alsó szakasz változóan fás-cserjés, vagy fátlan, mocsári növényekkel teljesen benőtt. Mellékén a szántóföldek szinte kizárólagos túlsúlya jellemző.
A patak vízjárása szeszélyes, aszályos időkben kiszárad. Jelenleg a jellemző vízhozama csekély, a torkolatnál is alig folydogál.

Főbb mellékvizei:

Gecsei-ér:
A Csikvándi-Bakony-ér kis mellékága, kb. 11,6 km hosszú. Csót határában ered, és Gecse közelében csatlakozik befogadójához. Útja váltakozóan vezet el szántók, legelők, erdős területek között, szabályozott medrét helyenként fák, bokrok kísérik. Vaszar mellett hosszú időkőn át 2 halastavat táplált felduzzasztott vize, mára a tavak nagyrészt megszűntek.