A 2011-es év utolsó fényképalbuma Mersevát határában készült, a Marcal és a Hunyor-patak mentén. A fotókat a "vízpartok Tündérének", Hunyornak köszönhetjük.
Ezekkel a képekkel kívánok mindenkinek, a honlap látogatóinak, a Marcal mentén élőknek, és minden természetet, vizeket szerető embernek boldog új esztendőt!

marcal.hu

Befejeződött a Marcal medrének vörösiszap-mentesítése - közölte az MTI érdeklődésére pénteken Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.
Az elmúlt év októberében bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa súlyos vízminőségi szennyezést okozott a Marcalon.
Ennek következtében a vízfolyás 25 kilométeres szakaszán, Karakó és Szergény között átlagosan 15-30 centiméter vastagságú iszapréteg rakódott le a mederben és a padkán.
Az erősen lúgos szennyezés semlegesítésére 10 ezer tonna gipszet adagoltak a Marcalba.
A két hónapot meghaladó intenzív védekezés során a tevékenységet irányító és végző 50 szakember megfeszített munkáját nagyszámú építőipari gép, kotrók, markolók, teherautók is segítették.
Az elsődleges védekezést követő, közel egy éve tartó vízminőségi kárelhárítás során szükség volt fa- és cserjeirtási munkákra, szállítóútvonalak kialakítására, átereszek, átrakók kiépítésére, de hídmegerősítésre is.
A Marcal Karakó és Szergény közötti teljes szakaszán meder-, padka- és rézsűkotrást végeztek, ezzel a vizes mederben befejeződött a vörösiszap-szennyeződés eltávolítása. Helyreállították a sérülést szenvedett műtárgyakat - vízmércékét, hidakat -, valamint megtörtént három kilométer hosszban a mederbiztosítás is.
A mederkotrási munkálatok során több mint 150 ezer köbméter szennyezett anyagot távolítottak el - mondta Nádor István.
A továbbiakban még 35 ezer köbméternyi vörös iszapos anyag vár elszállításra az átmeneti tárolókból - tette hozzá az igazgató.

A Győr-Moson Sopron megyei szakaszon, ahol a vörösiszap leülepedés már elhanyagolható volt, a védekezésnél használt gipszet szedték ki a mederből. Többek közt Rábaszentmiklóson és Téten a folyó sebességének csökkentése érdekében beépített kőzárásokat, fenékküszöböket bontották el, s rendbe tették a Marcal-duzzasztót is, s növényzet- valamint fa-visszatelepítésre is sor került. Janák Emil, észak-dunántúli regionális vízügyi igazgató elmondta: nagyjából 50 millió forintba kerültek az itteni munkák. Az utóbbi hetekben csak figyelőszolgálatot tartottak fenn a felső szakaszon végzett munkálatok miatt. A komplex rehabilitáció (mely során haltelepítésre is sor kerülhet) a károkozót terheli. "Az mindenesetre látható (s ezt a megtelepedett élővilág is bizonyítja), hogy a Marcal már él" - mondta Janák Emil.

Forrás: MTI, Kisalföld.hu

A széles kárász, a lápi póc vagy a szilvaorrú keszeg viselheti jövőre Magyarországon az év hala címet. Hogy végül is melyik, azt azok a halbarátok döntik el, akik a Magyar Haltani Társaság megújult honlapján december 31-ig szavazatukat adják a három jelölt valamelyikére.

A Magyar Haltani Társaság kezdeményezésére 2010 óta választják meg hazánkban az év halát. A természetes vizek kutatói által kezdeményezett akció célja, hogy felhívja a figyelmet őshonos, természeti értéket képviselő halainkra. Első alkalommal a nyúldomolykó, 2011-re a kősüllő nyerte el a kitüntető címet, s kapott általa nagyobb publicitást.
A jövő évre három jelöltet állított a társaság, a széles kárászt, a lápi pócot és a szilvaorrú keszeget. Mindhárom faj őshonos a Kárpát-medencében, és mindhárom megkülönböztetett figyelmet érdemel.
A széles kárász a növényekkel gazdagon benőtt állóvizekben néhány évtizede még tömegesen élt, de élőhelyeinek túlnyomó többségéről már kiszorította a Magyarországra 1954-ben behozott ezüstkárász. A hajdan ugyancsak tömeges előfordulású lápi póc megfogyatkozásának elsődleges oka az élőhelyét adó mocsarak lecsapolása volt, de megmaradt állományait is veszélyezteti egy napjainkban terjedő konkurens faj, a betelepült amurgéb. A szilvaorrú keszeg - ellentétben az előbbiekkel - a folyóvizek lakója. Korábban sem tartozott gyakori halaink közé, de élettere a víz áramlását lassító vízlépcsők hatására egyre szűkül, ezért a veszélyeztetett európai fajok között tartjuk számon.
Bármelyik nyeri is el az év hala címet, méltó természeti értékünk kerül a közfigyelem homlokterébe. A Magyar Haltani Társaság a hazai és külföldi halbarátokat egyaránt arra biztatja, hogy a honlapján elérhető szavazatszámláló segítségével vegyenek részt a jövő év hala kiválasztásában.

A Magyar Haltani Társaság honlapja

Egy éve annak, hogy az ajkai iszaptározó gátjának átszakadása miatt kiömlő erősen lúgos vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések egy részét, 10 ember életét követelve, sok száznak súlyos sérülést okozva. A mérgező áradat végigrohant a Torna patak völgyén, mintegy 40 négyzetkilométeren terült szét, az érintett településeken több száz házat tett lakhatatlanná.
A szennyezéshullám 2010. október 5.-én, a hajnali órákban érte el a Marcal főágát Karakónál, és délután, 16 óra körül már Mersevátnál tartott, és alig több, mint egy nap leforgása alatt kipusztította a folyó Karakótól torkolatig tartó, 72 km-es szakaszának teljes élővilágát.
A vízügyi szakemberek több, mint 10000 tonna gipsz és ecetsav felhasználásával, valamint keresztgátak építésével, próbálták csökkenteni a víz kémhatását, illetve elősegíteni az iszap leülepedését. Ezáltal sikerült megmenteni a befogadó folyók (Rába, Duna) élővilágát, azonban a Marcal áldozata lett a katasztrófának.
Meg kell emlékeznünk itt azokról a helybéliekről is - mersevátiakról, külsővatiakról, bobaiakról, rábaszentmiklósiakról... mindazokról, akik idejüket, és erejüket nem kímélve rakták a homokzsákokat, építették a gátakat, hogy versenyt futva az idővel, a percről-percre emelkedő és kiöntéssel fenyegető Marcal partján mentsék, ami még megmenthető.

Azóta eltelt egy év... az elöntött falvakban felépültek az új házak, a termőföldeken új növények sarjadtak, de a tavalyi borzalmak emléke kitörölhetetlenül ott maradt az emberek lelkében, ott lebeg az egykori otthonok helyén, és őrzik magukban a lassan ébredező vizek is.
A folyó megtisztítása lassan végéhez érkezik, már csak néhány kilométeres szakaszról kell a kikotort iszapot elszállítani. Innentől már csak a Természet önmagát újjáteremtő erejében bízhatunk, és tudjuk, hogy csodákra képes... ebben a csodában bízva várjuk az új tavaszt, a megújulást.

Ameirgin

2011. szeptember 22. és 25. között készültek a következő képek, Mersevát határában. A kisvízi medret tisztító munkagépek már a Cinca torkolata alatt járnak, ezt követi majd a kikotort és hullámtérben lerakott iszap megszáradás utáni elszállítása, és a tereprendezés.

A képek nagyobb részét Hunyornak köszönhetjük.

A folyó Vas-Veszprém megyei, a tavaly októberi vörösiszap-szennyezés által leginkább érintett, 30 km-es szakaszán a partok megtisztítása már befejeződött, most a víz alól kotorják ki a leülepedett iszapot, és a vele keveredett, mintegy 10300 tonnányi gipszet, melyet a katasztrófa idején a lúgos hatás csökkentése érdekében szórtak a folyóba. Eddig 7 km-t sikerült teljesen megtisztítani.
Csaba Attila, a Mecsekérc Zrt. Kárenyhítési projektjének irányítója szerint előreláthatóan október végére végeznek az élővizek és a külterületek mentesítésével, bár a folyó medrét nem tudják a katasztrófát megelőző állapotában visszaadni, de ez nem is cél, mert a helyenként ottmaradó vékony vörösiszap-réteg már nem jelent veszélyt. Az érintett szakaszon még ma is vöröses, és opálos a víz, de szeptember 5-én (a tragédia után 11 hónappal) 6,6-os pH-értéket mértek a Marcalban, amely messzemenően jónak mondható.
A folyónál jelenleg kilenc munkagéppel kotorják a medret, és további 22 járművel szállítják a kikotort anyagot az ajkai tárolóba. Ezenkívül tartanak még az iszapmentesítési munkálatok az elöntött ártereken (melyeknek egy része Natura 2000-es, védett rét és legelő), és a Torna patak mentén is.
Az alsó, Győr-Moson-Sopron megyei szakaszon már befejeződtek a munkálatok. Ide kevesebb szennyeződés jutott el, így nem volt szükség a teljes szakasz kotrására, csak a beavatkozások (gipszezések, keresztgátak) helyszínei (elsősorban hidak) környezetében kellett a terepet helyreállítani.
A folyó és partja szépen éledezik, a vízinövények gyorsan hódítják vissza egykori életterüket, a magasra növő sás, nád, és a szinte érintetlennek tűnő hullámtéri vegetáció mára csaknem eltüntette a tavalyi katasztrófa nyomait. Egyedül a víz színe maradt itt emlékeztetőül, de az alsóbb szakaszon már letisztult, átlátszó, zöldes a víz, és a halak visszatelepülése is megkezdődött.
Hamarosan láthatóak lesznek itt, a honlapon a legújabb helyszíni bejárás során (Marcaltőtől Koroncóig) készült fotók is.

Ameirgin

Sok idő után elkészült végre a honlap egyik legfontosabb célja, az Eredettől torkolatig című fotóalbum, mely rengeteg - folyton frissülő - képpel, és leírásokkal követi végig a Marcal útját a forrástól a Rábáig.
A gazdag képanyagot végigböngészve virtuális túrát tehetünk a folyó mentén, megismerve a tájakat, a települések történetét, melyek mellett elhalad. És szemünk előtt növekedik az ér folyóvá...

Az album elérhető a főmenüből, illetve ezen a hivatkozáson is.
Jó utazást!

Ameirgin

Ugyan még egy évig biztosan fennmarad a halászati és horgászati tilalom a Marcalon, a vörösiszaptól szennyezett folyó mentén kezd visszatérni az élet. Amíg a vízügyi igazgatóság munkagépekkel takarítja a mederből a kármentesítésnél használt, közel 6.000 tonna gipszet, a halőrök egymás után fogják az orvhorgászokat.

Tovább a teljes cikkhez (gyorplusz.hu)

A következő néhány kép Mersevát határában készült, 2011. augusztusában. A felsőbb szakaszon folyó mederkotrási munkálatok még nem értek el idáig, a korábban megtisztított partokon már szinte ősállapotokat idéző növényzet burjánzik.
Az első két képen az ártér részlete és a merseváti horgásztó látható.

A képeket Hunyor készítette, és osztotta meg velünk.

Legújabb fotógalériánk képei a rábaszentmiklósi partokon készültek, ahol javában folyik a meder és környékének megtisztítása, és a tereprendezés. A képek egyikén látható az önkormányzat által készíttetett színpad, melyet a lakosok társadalmi munkában építenek. A július 23.-án tartott falunapon többek között szentjánosbogár-tábor, és szabadtéri mise helyszíne is volt a folyópart.
Az utolsó 6 kép a majorházi híd közelében végzett munkálatokat örökíti meg.

A képekért köszönet Bősze Gabriellának!

Következő felvételeink a Marcal mórichidai szakaszán készültek. A folyó partjai és vize ismét az élet színterei lettek, és talán végre feledni tudjuk a tavalyi katasztrófa rossz emlékeit...

A képekért köszönet Bősze Gabriellának!

A múlt hét során megkezdődött a Marcal Karakótól Bobáig terjedő szakaszának tisztítása. Ez a szakasz eddig kimaradt a kármentesítésből. Először a padkát, illetve a partokat szabadítják meg a szennyeződéstől - innen mintegy 30-50 cm földet kell eltávolítani az iszapmentesítéshez. Ezután következhet a tényleges meder kotrása, a kiemelt anyagot ugyanis a partokon halmozzák fel annak kiszáradásáig, melyet végül az ajkai tározóba szállítanak.
A munkák jelen állása szerint már csak az egyik padka tisztítása van hátra, a másik oldalon már a füvesítést és a fásítást végzik.
A teljes rehabilitációval előreláthatólag októberre végeznek, a munkák teljes költsége eléri az 5 milliárd forintot.

A Marcal folyó Rábaszentmiklósi szakaszán is elkezdték a helyreállítási munkálatokat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a munkagépek megjelenése mellett egyre több kiránduló és turista keresi fel a vízpartot. Két nagyobb gyermeknapi rendezvény helyszíne is volt a part, több környékbeli iskolából jöttek gyerekek kikapcsolódni tanáraikkal és kísérőikkel.

A hírért és a képekért köszönet Bősze Gabriellának!

2011., június 20. (Mersevát). A képekért köszönet Hunyornak!

2011., május (Mersevát). A képekért köszönet Hunyornak!

A következő képek április 25. és 27. között készültek Mersevát határában, a Hunyor-patak és a Cinca torkolatai közti szakaszon. A nemrég megtisztított partokon már sarjad a növényzet, lombosodnak a fák, csak a víz színe vörös még. Ezt a színeződést nagyrészt a felső szakaszon folyó kotrási munkálatok okozzák.
A Cinca torkolatánál érdekes látványt nyújt a vörösiszaptól zavaros Marcal, és a más eredetű szennyvizekkel terhelt Cinca vizének keveredése.
A tényleges regenerálódás folyamata akkor kezdődik el igazán, ha majd a Torna és a Marcal medrének tisztítása befejeződik, és elindítják a tervezett - és remélhetően megvalósuló - élőhely-rehabilitációs programot. Addig is öröm látni minden apró jelet, mely a Természet, a folyó életerejét bizonyítja.

Ameirgin

Feloldják a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa miatt elrendelt legeltetési tilalmat Győr-Moson-Sopron megyében is, ahol a Marcal folyó árterületére vonatkozóan azóta halászati és legeltetési tilalom volt érvényben

A Devecsertől 60 kilométerre lévő Győr-Moson-Sopron megyei Mórichidán a gazdálkodók panaszkodtak arról, hogy a több mint fél éve érvényben lévő legeltetési tilalom miatt karámban kell tartaniuk az állataikat, és jelentős pluszkiadással jár a takarmány megvásárlása.

László Attila, a település független polgármestere elmondta: Marcal folyó partján legelővel rendelkező gazdák tavaly október óta nem legeltethetnek a területeiken.

Szabó Csaba kérdésre válaszolva a sajtótájékoztatón kijelentette: intézkedett a tilalom azonnali feloldásáról az illetékes államtitkárnál, mert a hatóság a három megye - Vas, Veszprém, Győr-Moson-Sopron- által érintett katasztrófa után elmulasztotta azt. Hangsúlyozta: meg fogja vizsgálni, hogy a gazdálkodóknak emiatt milyen kára keletkezett.

Hatmilliárd forinttal összesen 14,3 milliárd forintra emelkedett a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófában elöntött külterületek mentesítésének költsége, de az összeg így is jóval az eredeti 29,2 milliárdos közbeszerzési kereten belül marad - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja csütörtökön az MTI-nek.

A folyó partján tartott sajtótájékoztatón Szabó Csaba elmondta, hogy újabb ötmilliárd forintos közbeszerzést írtak ki a Marcal folyó és a Torna-patak medrének helyreállítására, és további egymilliárd forintba kerül a devecseri kastélykert rehabilitációja.

Az új közbeszerzéseket is a Mecsekérc Zrt. nyerte, a vörösiszap-katasztrófa mezőgazdasági és környezetvédelmi kárai megszüntetésének költsége ezekkel együtt az eredetileg tervezett 8,3 milliárd forint helyett 14,3 milliárd forintra emelkedett - mondta a miniszteri megbízott.

A Marcal rehabilitációja során törekednek arra, hogy valami pluszt is adjanak a környéknek az eredeti állapothoz képest, ezért ökológiai sokszínűséget felmutató vizes élőhelyet kívánnak kialakítani a Marcalból.

Hozzátette: a külterületek mentesítését követően, várhatóan nyáron kezdődhet meg a vizes élőhelyek helyreállítása, ugyanakkor a vörösiszap összegyűjtése a kormányhatározatban megadott június végi határidőre befejeződik. A miniszteri megbízott elmondta, hogy a Marcal-völgy tájrehabilitációs programjának kidolgozása a mentesítést követően indul, erre közmunkaprogram kidolgozását tervezik.

Devecserben 12 hektáros területen energianyárfa-ültetvény telepítése kezdődött, illetve 500 hektáron kezdték meg tízezer liter talajregeneráló baktériumtrágya - úgynevezett phylazonit - szétterítésével a termőföld helyreállítását. Erre azért volt szükség, mert a mérések szerint a kiömlött lúgos anyag teljesen kipusztította a talajlakó baktériumokat, tönkretéve a talajéletet - tette hozzá. A talaj állapotát egy hónap múlva újabb mérésekkel ellenőrzik.

Szabó Csaba beszámolt arról is, hogy a Marcal folyó medrének próbakotrását csütörtökön a megsérült tározótól mintegy negyven kilométerre, a Vas megyében lévő bobai hídnál kezdték meg, a mérések szerint a Torna-patakba és a Marcalba a katasztrófa következtében összesen kétszázezer köbméter vörösiszap került. A kisebb övárkok, csatornák és a Torna-patak megtisztítása napokon belül megkezdődik. Tíz kilométeres szakaszon befejeződött a Marcal mindkét partjának megtisztítása a meder felső részét érintve, a munkagépek felülről lefelé haladnak, ügyelve arra, hogy több iszap ne kerüljön vissza a folyóba. A folyón további negyven kilométeren kell még elvégezni a munkákat, a kotrás alatt az élővizeket folyamatosan gipszezik, a meder alján helyenként egy méter vastagon áll az iszap - mondta a miniszteri biztos.

Szólt arról is, hogy a Nemzeti Földalap még egyeztet a szándéknyilatkozatot aláírt mezőgazdasági területek gazdáival, állami tulajdonba még csere és értékesítés révén sem került vörösiszappal szennyezett termőföld.

Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője a Kamond és Boba között kipusztult 80 hektáros védett lápfoltnál tartott sajtóbejáráson elmondta: az iszapkatasztrófában szerencsére az 1200 hektáros lápterület hatvan százaléka nem sérült, így az itt élő fajok visszatelepülése és a vizes élőhely önrehabilitációja biztosított.

Az úgynevezett Natura 2000-es terület ökoszisztémájának rehabilitációjáról még nincs pontos kép, nem biztos, hogy mesterséges beavatkozásra lesz szükség az élőhely rekonstrukciójához - tette hozzá Megyer Csaba. Mint mondta, a Vas és Veszprém megye területét érintő láp helyreállításáról, amelyet helyenként 70 centiméter vastag iszapréteg borít, itt a nehézgépes talajcsere elpusztítaná a vízi élővilágot, ezért az érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, valamint a nemzeti parkok képviselői egyeztetnek.

A WWF javasolja, hogy mihamarabb szülessen meg a rehabilitációs terv, továbbá kezdődjenek meg a munkálatok. "A Marcalt vezessék vissza a régi lápvilágába, kanyargós sekély medret kialakítva segítsék elő, hogy a víz szétterülhessen a hullámtérben. A nagyobb befogadóképességű hullámterek elősegítik a visszapótlódást, és fokozzák a megújulás képességét, ami elengedhetetlen feltétele az élővilág rehabilitációjának." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

Forrás: MTI

Az alább következő képek március 11.-én készültek Mersevát határában, a celldömölki vasúti híd, és a merseváti közúti híd közötti szakaszon. Ezen a részen már végeztek a nagyvízi meder tisztításával, a munkagépek jelenleg Külsővat - Kemenesmagasi között dolgoznak.
Több helyen örömmel tapasztalható, hogy a vízügy dolgozói meghagyták a fák, cserjék közül azokat, amelyeket lehetett. Bár a munka még nem ért véget: hátra van az iszap eltávolítása a víz alól, talán bízhatunk benne, hogy azt is ilyen kíméletesen végzik majd, - bár ez mindenképpen nehezebb feladat lesz.
Hiszen az könnyen belátható, hogy a kárelhárítás utáni revitalizáció, fásítás költségei és a regenerálódás időtartama csökkenthető, ha legalább a parti fásszárú növényzet minél nagyobb állományai maradnak meg.
Nekünk, földi halandóknak pedig az idő központi jelentőségű...

Összességében elmondható, hogy a jelek bíztatóak, folyónk a gyógyulás útjára lépett, a part, hullámtér megtisztult, a víz azonban még vöröses színű, részben a felkavart, részben a leülepedett, és a vízrétegen áttűnő vörösiszaptól. Ez különösen jól látható a Hunyor-patak torkolatánál, ahol a patak átlátszó, tiszta vize hozzávegyül a Marcal opálos vöröses vizéhez.
Az utolsó néhány képen a merseváti horgásztó környéke, és az "élet első jelei" láthatók a folyó vizében.

marcal.hu

- Itt szoktam horgászni, évtizedek óta ide járok. Az ülésem fölött most legalább egy méter iszap van - mutat le a partra Burján Ernő, Nagypirit polgármestere. A Marcal töltésén állunk, nagyjából 40 (!) kilométernyire a kolontári gátszakadás helyszínétől.

Tovább...Népszabadság Online

"Egységes és átfogó rendezési tervre van szükség a Marcal folyó mentén; Kolontártól egészen a Marcal és a Rába találkozásáig - mondta Jávor Benedek (LMP), a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke szerdán sajtótájékoztatón, a vörösiszapömlés által sújtott Kolontáron. A politikus, miután Devecserben, Kolontáron és a Marcal felső szakaszán tájékozódott a jelenlegi helyzetről, fontosnak nevezte, hogy a helyreállítást ne pusztán az iszap eltávolítása jelentse, hanem induljon el egy tájrehabilitációs program, s azt terjesszék ki a környező vízfolyásokra is. Megjegyezte, hogy ehhez átfogó fejlesztési elképzelésre lenne szükség, ám az egyelőre nincs.

Jávor Benedek azt mondta: számos hatóság illetékessége "érintkezik itt", de a közöttük lévő kommunikáció nem hibátlan, nem történnek meg bizonyos vizsgálatok, ezért mindenképpen egy egységes és átfogó rendezési terv kialakítását javasolják, amely Kolontártól egészen a Marcal és a Rába találkozásáig terjedő területre vonatkozna. Az LMP országgyűlési képviselője hozzátette, hogy szükség lenne a kormányzati és önkormányzati szervek, a vízügy, a természetvédelem és más hatósági szervek együttműködésére. A bizottsági elnök szerint az átfogó rendezési terv a helyi közösségek számára is "kitörési pontot" jelenthetne az ökoturizmus, a vendéglátás fellendítésével. Jávor Benedek azt mondta: teljesen logikátlan, hogy a Marcal iszapmentesítését a folyó alsó szakaszán kezdték el, hiszen a felső szakaszon elvégzendő munkák után az iszap újból leülepszik az alsó részen, tehát ott kezdhetik majd újra a munkálatokat."

Képünkön a Marcal-Torna összefolyás környéki iszapkiöntést láthatjuk.

Ezek a felvételek a rábaszentmiklósi, mórichidai és a koroncói hidnál készültek 2010. december és 2011. január között. A szép téli képeket nézegetve szinte elfelejti az ember a közelmúltban bekövetkezett katasztrófát...

Készítette: Bősze Gabriella

Több hónapig is eltarthat a Marcal medrének kotrása, a vörösiszapömlés miatti munkálatok jelenleg a folyó bal partján egy tíz kilométeres szakaszon zajlanak - mondta Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A gépek egyelőre csak a padkáról és a rézsűről kotorják ki a vörösiszapot és szállítják vissza Ajka közelébe a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-nek a katasztrófavédelem által kijelölt lerakójába. A vízügyi igazgató tájékoztatása szerint eddig csaknem 15 ezer köbméternyi, földdel, gipsszel kevert vörösiszapot kotortak ki, ennek a mennyiségnek a felét már vissza is szállították.

Nádor István elmondta: jelenleg negyven munkagéppel és teherautóval dolgoznak a szakaszon, eddig a bal parton 10 km-t tisztítottak meg. A hét hat napján folyamatosan végzik a munkát, de több hónapig, akár az év közepéig is eltarthat a munkának ez a fázisa. Jelenleg csak a meder szélét kotorják, magában a vizes mederben még csak most történik az iszap felmérése, az viszont már az első próbakotrásoknál is látszott, hogy ennek a megtisztítása sokkal komolyabb feladat - tette hozzá.

Nádor István megjegyezte: egyelőre azt sem tudják, hogy milyen technológiával tudnak majd eredményt elérni, hiszen a vizes vörösiszap folyós anyag, amelyet először szikkasztani kell és csak azután lehet szállítani. A szakember szólt arról is, hogy a Marcalon eddig elvégzett munkálatok költsége, beleértve abba az október 3-a óta elvégzett védekezés költségeit is, már most meghaladják a 400 millió forintot.

Kovács Ferenc, a Vas Megyei Védelmi Bizottság elnöke, aki a vízügyi szakemberekkel együtt csütörtökön bejárta a mentesítési munkálatok helyszínét, az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, a munkálatok jól haladnak. Közlése szerint a Marcal vasi szakaszán 60 kilométernyi partfalat és folyómedret kell megtisztítani, ennek költségeit pedig az állam biztosítani fogja.

Kovács Ferenc elmondta azt is: az iszapmentesítés becslése szerint egy éven belül befejeződhet, a Marcal lerombolt élővilágának visszaállítása azonban hosszú éveket, évtizedeket vehet igénybe.

Vannak a folyónak kevésbé szennyezett részei is, de a víz újjáélesztéséhez az egész 30-30 km-es partszakaszt mentesíteni kel

A munkálatok ugyan még hónapokig eltartanak, de már készülnek a tervek a folyó környékének újrafásítására. A szakemberek bíznak a természet rendkívüli megújuló képességében is. Azt remélik, hogy az év végére ismét megjelenhetnek az élet első jelei Marcalban.

A következő néhány kép 2011. január 29.-én készült Mersevát mellett. Akitől kaptam, kérte, hogy csak ennyit írjak: "egy Természetet szerető embertől, aki bízik folyónk, tavunk mielőbbi újjászületésében".
Köszönet érte!

Mintegy egymilliárd forintba kerül majd a Torna-patak vörösiszappal szennyezett medrének kikotrása. A 25 km hosszú külterületi mederben mintegy 50 ezer köbméter iszap rakódott le.

A szakemberek már megkezdték az élővizek medreiben lévő iszap szondázását, így tudják felmérni, mennyi szennyező anyag rakódott le a víz alatt.

Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy az olvadás miatt ismét vörösiszap mosódhat be az élővizekbe, ezért Ajkán, a Torna-patak mellett továbbra is rendelkezésre áll a semlegesítésre használt gipsz.

A timföldgyárból már nem kerül a vizekbe szennyeződés, a pH-érték normális, nincs szükség külső beavatkozásra. A vízügyi mentesítés ugyanakkor több hónapig is eltart - közölte az igazgató.

A másik szennyezett vízfolyás, a Marcal partjáról már összegyűjtöttek 50 ezer köbméter iszapot, de a mederben még ennél is több lehet, mert a lassú folyású folyó mintegy 70 kilométer hosszan szennyeződött.

Már kotorják a Marcal medrét, ötvenezer köbméternyi vörösiszappal szennyezett földet szállítanak el a következő hónapokban.

Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: Bobánál kezdték meg a vörösiszap katasztrófa okozta károk elhárítását, a folyó nagyvízi medrében próbakotrást végeztek.

Az elkövetkezendő időszakban Boba és Szergény között, mintegy 20 kilométeres szakaszon, a folyó mindkét oldalán kotorják majd a medret, a vörösiszappal szennyezett földet pedig a Kolontár, illetve Ajka környékén kijelölt lerakóhelyekre szállítják. Reményeik szerint a kotrással fél év alatt végeznek. Becsléseik szerint ötvenezer köbméternyi vörösiszappal szennyezett földet kell elszállítani, amihez a szükséges útvonalengedélyeket nyomban megkérik, amint a lerakóhelyet kijelölték a számukra.

Nádor István elmondta azt is: a kotrás befejezése után is lesz még bőven feladat, hiszen csak ez után kezdődhet meg az ökológiai rehabilitáció, a füvesítés, a honos növények telepítése.

A szakember szerint ekkor még mindig ott marad majd problémának a folyó medre, azt ugyanis egyelőre csak sejteni lehet, hogy a szennyeződés és a gipszezés után mi maradt a meder alján. "Ez újabb feladat, amelynek a legkényesebb eleme a technológia megválasztása lesz, a klasszikus iszapot ugyanis nem egyszerű szállítani" - tette hozzá az igazgató.