Csángota-ér

Általános adatok

• Hossz: 33,2 km
  
• Vízgyűjtő terület: 118 km²
  
• Eredet magassága: 232,5 m
  
• Torkolat magassága: 116 m
  
• Összes esés: 116,5 m
  
• Átlagos esés: 3,5 ezrelék
  
• Vízhozamadatok (2000-es évek közepe, VGT):
  torkolat: Qaug80%: 0,02 m³/s; KÖQ: 0,2 m³/s; LNQ: 31 m³/s
  

A Csángota-ér a Marcal alsó szakaszának utolsó előtti mellékpatakja. Bakonyszücs mellett ered, és Mórichida előtt folyik a Marcalba. Útja során több halastavat táplál.

Történeti adatok
Az 1790-es években készült Első Katonai Felmérés szelvényein már végigkövethető a patak, melyet az osztrák térképészek Schützer Wasser, vagy Schüsser Wasser néven írtak. Jól látható például a téti hídnál kisebb tóvá szélesedő rész, és Mórichidánál a több mocsaras ágra szakadó torkolatvidék.
Az 1890-es évek végéről származó III. Katonai Felmérésen és a kataszteri térképeken több néven is szerepel: a legfelső szakasz többnyire Sás Bach, Sás-patak, Bakonyszücs alatt Kánya-ér, Lovászpatona környékén és lejjebb Ságh Bach, Ságh-patak (egy térképlapon egyszerűen Foju viz-nek írják (így!!)), majd a 20. század elejétől bukkan fel a Bakony-patak elnevezés mellett a Csángota-patak, Csángota-ér név is. Ezen nevek közül a felsőbb szakaszon a Kánya-ér ma is használatos.
Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 3. kötetében található egy rövid említés a patakról, ahol a Marcal mellékvizeit sorolja fel a szerző: "Alább Móriczhidánál a Sokorói ér egyesül vele, mely Szücs mellett ered, Zsörk, Sz. Iván, Ságh, Lovász-Patona, Gyömörő és Téth mellett folyik el." Itt tehát Sokorói ér-ként említi. Ugyanezen műben más helyen viszont "Sághi vagy Lovászpatonai patak"-ként szerepel.
Az 1800-as évek közepén némely szakaszán már egyenesebb mederbe terelték, de teljes hosszában még nem volt szabályozott.
A Komáromi Kultúrmérnöki Hivatal 1915-ben készítette el az első rendezési tervet, 1928-ban újabb terv készült a gyömörei vasúti híd (13+8) szelvénye alatt. 1958 és 1960 között a 6+800 - 14+750 közötti szakaszon teljes körű mederrendezést végeztek. A 7. km szelvény alatt 1959 és 1962 között folytak a munkálatok.
1978-ban mederbővítés történt, az ekkor készült tervek alapján 1982-ben készült részletes kiviteli terv az alsó 14,3 km-es szakasz bővítésére, műtárgyak átépítésére a mértékadó vízhozamok figyelembevételével. Ezen terv megvalósulásáról azonban nincs információ.

Jelenkor, vízrajz, leírás
A Csángota-ér a Bakony peremén, Bakonyszücs mellett, egy fás-ligetes, vizenyős réten kezdi meg útját. Nem messze eredetétől egy horgásztavat táplál. Medre itt még többnyire természetes, fákkal, galériaerdőkkel kísért. A tavat elhagyva már szabályozott a meder, de még fák kísérik, csaknem Bakonyszentiván határáig. Innentől a patak jellegzetesen szántók, rétek között folyik, a parti árnyékolás teljesen hiányzik. Bakonyság alatt újabb halastavat találunk. Lovászpatona községet átszelve érkezünk az utolsó, legnagyobb halastóhoz. Gyömöre közelében rövid szakaszon bokrosabb-fásabb a meder, az országúti híd után viszont egészen a torkolatig fátlan a közvetlen part, így a víz mocsári növényzettel erősen benőtt. Tét alatt a patak eddig viszonylag egyenesebb futása kanyargósabbá válik, és áthalad a csángotapusztai erdőkön. Folyása mentét a továbbiakban több helyen kíséri erdősáv, vagy galériaerdő, de a parton végig füves fenntartó sáv húzódik.
A kisvízi meder az alsó 14 km-es szakaszon általában 4-8 m, a középvízi meder 8-11 m széles, trapéz szelvényű. Az átlagos esés 11-13 cm/km.