Földrajzi helyzet, bevezető

Általános leírás

A Marcal a Rába jobb oldali - és egyben legnagyobb magyarországi - mellékfolyója. Hossza 100,4 km, közepes vízhozama a torkolatnál 7 m³/s körüli.
Vízgyűjtő területének túlnyomó (központi tengelyét és északi) részét a Kisalföld déli beöblösödése, a róla elnevezett Marcal-medence foglalja el, nyugatról a Kemeneshát, Kemenesalja vidéke és északabbra a Rába ártere kíséri, míg keletről a Bakony, illetve a hegységből lefutó patakok által hullámossá formált Bakonyalja határolja.

A Marcal a Bakony-vidékhez tartozó Keszthelyi-hegység északi lejtőjének előterében, Sümegtől délre, Sümegprága község határában ered. Kezdeti rövid, néhány km-es útján több, túlnyomórészt időszakos kis ér csatlakozik hozzá, míg Kisvásárhely környékén lapályosabb térszínre érve, állandó vízű patakká válik.
Karakó határában egyesül a Bakonyból érkező Torna patakkal, innentől számítható igazi folyónak. Észak felé tartva halad végig az egykor mocsaras-ingoványos, ma már többnyire mezőgazdasági művelés alatt álló völgyén.
Ezen a területen voltak hajdanán a Marcal-medence kiterjedt lápvidékei, melyekből csak néhol maradt meg hírmondóul egy-egy kisebb szigetszerű folt, a folyó mentét ma főként rétek, legelők és szántók szegélyezik.
Völgye Kemeneshőgyész tájékán az addigi 2-3 km-ről 8 km-re szélesedik, Marcaltő után pedig a Kisalföld lapályába olvad át. Innentől párhuzamosan folyik a Rábával, attól néhány km-re, míg Koroncó - Gyirmót között el nem éri befogadóját.

A Marcal vízgyűjtője

Domborzati adottságok

A vízgyűjtőterület nagyságát a különböző források eltérően adják meg, általánosan 3033 km² és 3084² között. Az eltérés oka lehet az is, hogy egyes vízügyi leírások a Holt-Marcalba torkolló vízfolyás(ok) hovatartozását különbözőképpen sorolják be.

Területünk túlnyomó részét a Marcal-medence foglalja el, mely a Kisalföld messze délre benyúló, folyóvízi erózió által formált félmedencéje. Felszíne ennek megfelelően túlnyomórészt síkság, jellegzetesen kisalföldi tájképi elemekkel, megművelt területek, rétek, legelők, ligetek, fasorok és sűrűn elhelyezkedő kis falvak mozaikja borítja.

A lentebb mellékelt térképen is feltűnő, mennyire aszimmetrikus szerkezetű a Marcal vízgyűjtője: a keleti peremterületek (Bakony) forrásaiból táplálkozó mellékpatakok jóval hosszabbak, bővizűbbek a nyugati, Kemeneshát irányából érkezőknél. A vízgyűjtő nagyobb, keleti részét kitevő Bakonyalja a hegység lábától majdnem a folyó völgyéig tart: a hegyekből lefutó nagyobb esésű patakok hordalékkúpjaikkal, és bevágódott völgyeikkel hullámossá formálták felszínét.
A Bakonyaljától észak felé a Pannonhalmi-dombság, illetve a Sokoró térsége nyúlik el egészen Győr határáig, mely mélyebb vízmosásos völgyekkel szabdalt, önálló, magasabb dombvidéket képez.

A terület nyugati régiója, a Kemeneshát folyóvízi kaviccsal fedett egyenletes plató, melynek síkságba simuló, lágyan ereszkedő lejtőit és az aljában elterülő lapályt ismerjük Kemenesalja néven. E vidék tájképének jellegzetes részét képezik a környezetüktől elkülönülő bazaltvulkáni szigethegyek: a Somló, Ság-hegy, Kis-Somlyó, illetve a távolban a völgy déli, kezdeti szakaszán a Sümeg melletti mészkő- és dolomitrögök, de ezek már a Bakony peremvidékéhez tartoznak.

A Marcal alsó völgye a Kisalföld hordalékkal feltöltött medencéjének keleti peremén helyezkedik el. A hegységekből lehordott hordalékanyagból a medence területén hordalékkúpok (mai Rábaköz) és folyóteraszok jöttek létre. Az alsó szakasz Marcaltőtől a torkolatig gyakorlatilag közös ártér a Rábával, melyből csak a jobb parton (Mórichida környékén) emelkednek ki magasabb felszínek.

A Marcal 3084 km² vízgyűjtő területének mintegy 5%-a középhegység, 25%-a dombvidéki, a többi 70% síkvidéki (200 m tengerszint alatti) jellegű. A síkvidéki jelleg dominanciája, és a terület lejtésviszonyai következtében a Marcal átlagos esése mindössze 0.24 ezrelék, tehát elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag végig jellegzetes alföldi vízfolyás jellegű.

Következő térképünkön áttekinthetjük a Marcal vízgyűjtőjének elhelyezkedését, domborzatát, és a fontosabb vízfolyásokat, településeket: