A 2010-es ajkai gátszakadás 2 éves évfordulóján készültek a következő képek, a Karakó-Egeralja közti szakaszon.
A katasztrófa, és az azt követő medertisztítás óta a megújuló vegetáció újra birtokba vette a partokat, a dúsan kisarjadt növényzet legtöbb helyen elfedte az elmúlt évek történetét. Helyenként azonban még látszanak a múlt nyomai. A hidak alatt, de a nyílt szakaszokon is látható néhol vékony vörösiszap-lepel a mederben, és felbukkan a partokon is. Erre számítani lehetett - a mederkotrás folyamán tett nyilatkozatok alapján - hogy az eredeti állapot teljes visszaállítása nem volt cél. Reméljük, az Idő és a Természet életereje begyógyítja a még látható sebeket is.
A Torna patak napjainkban tisztább vizet hoz, mint a katasztrófát megelőzően, és a Marcal vízminősége (melyet a mostani aszályos időken gyakorlatilag a Torna táplál) sokat javult tavasz óta, a zavarosság lassan eltűnik a vízből. A legnagyobb gondot most a vízhiány okozza; a mellékpatakok egy része kiszáradt (többek között a Mosó-árok, Hunyor-patak, Bittva, Pápai-Bakony-ér...), másokban csak alig csordogál egy kevés víz (Cinca, Hajagos).
Várjuk az esőt, és a jobb időket.

Fotó: Ameirgin

Újra él a Marcal. A növény- és állatvilág, illetve a víz jelenlegi állapota jó. Ezt állapították meg a vörösiszap-katasztrófa által sújtott Marcal folyón a győri Reflex Környezetvédő Egyesület mérései.

A civil egyesület a folyón 95 kilométer hosszban végzett méréseket tudományos intézményekkel és szakmai szervezetekkel együttműködésben. Környezetvédelmi programjukhoz 2 millió 77 ezer forint támogatást nyertek a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázatán. A vízminőség javulásában döntő szerepe volt a kataszrófavédelem és a vízügyi szervek gyors beavatkozásának. Az intézkedések nyomán a Marcal alsó szakaszán a vízminőség elérte a 7-es pH értéket már néhány hónappal a katasztrófa után. A folyót szerencsére a szennyezésben érintetlen bakonyi patakok vize táplálta, segítve a növény- és állatvilág visszatelepülését. Regenerálódott a természet - állapította meg Lajtmann József.

A tapasztalatok összegzéseként a Reflex javaslatokat is készít egyebek között a folyó vízminőségének további védelmére és a haltelepítés érdekében. Süllőket ugyan telepítettek már a Marcalba, a Reflex azonban jobbnak látná a csuka telepítést az adott természeti környezetben - jegyezte meg a projektvezető. A Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásához a civil egyesület 10 százalékos önrésszel járult hozzá.

Forrás: MTI

Fotó: Hunyor

Nem mindennapi túrára vállalkoztak Kovács Dániel és barátai, amikor elhatározták, hogy gyalog, eredettől torkolatig végigkísérik a Marcal útját. Minden nehézség ellenére az utat sikerült végigjárni, közben sok tapasztalatot, élményt gyűjteni.
A következő albumban a túra képeiből válogattunk.

A képeket Kovács Dánielnek köszönhetjük.

Fürdenek, horgásznak a folyóban, pihennek a partján: a Marcalba visszatért az élet, a víz minősége kiváló. A kempingezők is betelepültek a mórichidai strandra, a polgármester szerint itt szinte teljesen begyógyult a tájseb a 2010 októberében történt vörösiszap-szennyezés óta.

A cikk folytatása... (kisalfold.hu)

Legújabb albumunkban a nyár képeiből válogattunk...

Fotó: Hunyor

2012. májusában készültek a következő képek a merseváti szakaszon. A part már kizöldellt, nyílnak a virágok, csak a víz színe őrzi még a vészterhes múlt emlékét.

A képeket Hunyornak köszönhetjük.

A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói 2012. májusában ismét megvizsgálták a Marcal halállományának jelenlegi helyzetét. A részletes, fényképekkel illusztrált jelentés megtekinthető az Intézet honlapján (www.blki.hu/BLKI/index.htm), vagy közvetlenül elérhető az alábbi hivatkozáson:

Jelentés a Marcal folyón 2012 tavaszán végzett halfaunisztikai vizsgálatokról

A 2011-es évben készült jelentés itt érhető el:

A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása

(Lassabb internetkapcsolat esetén a PDF dokumentumok letöltődésére kicsit várni kell.)

Kedden a vörösiszap-szennyezés óta először telepítettek halakat a Marcal Győr-Moson-Sopron megyei szakaszára: 3-4 ezer kétnyaras ponty és 10 ezer előnevelt süllő került a vízbe. Ezzel párhuzamosan a szakigazgatási hivatalvezető június 16-tól feloldotta a folyó alsó szakaszán a horgászati és halászati tilalmat.

Még 2010 októberében rendelt el a kolontári katasztrófa, s a folyót ért vörösiszap-szennyezés okán az illetékes hatóság halászati és horgászati tilalmat a Marcalon.
A Mosoni–Duna és a Rába esetében ezt néhány héten belül feloldották, ám a szennyezéssel leginkább érintett Marcalon a mai napig érvényben van.
Már jó ideje nem a vízminőséggel van a gond, hanem a szakemberek az élővilág zavartalan visszatelepülése érdekében tartották fenn ezt a korlátozást. Bő másfél év után azonban hamarosan feloldják a tilalmat. Ezt Pintér Csaba, a megyei kormányhivatal Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalának vezetője mondta a tegnapi haltelepítésen. A vörösiszap-katasztrófa óta ugyanis most először tett a folyóba halakat a kezelő győri Előre Halászati Szövekezet. Összesen 3-4 ezer darab kétnyaras ponty és 10 ezer darab előnevelt süllő került a folyóba tegnap az egyik megyei szakaszon. Pintér Csaba elmondta: június 16-étől oldják fel a teljes halászati és horgászati tilalmat, mely azonban a Vas és Veszprém megyei szakaszon még továbbra is érvényben marad.

Forrás: Kisalföld.hu

A Gyirmóttól Győrig kanyargó Holt-Marcal a Dunántúl egyik leghangulatosabb vízivilága, mely egyúttal a horgászok körében is nevezetes. A szabályozások előtti időkben a Rába vize folyt partjai között - majd annak új mederbe terelése után a lefűződött folyóágyat a bele ömlő Marcal örökölte meg csaknem negyedszázadnyi időre. 1910 után, amikor a Marcal torkolatát is délebbre helyezték, a folyószakasz véglegesen is holtággá vált.
A természetes jellegét máig megőrző folyópart rengeteg szépséget rejt, ezekből láthatunk egy csokorra valót Szepesvári Csaba képein.

2012. tavasza... Az élet szép lassan visszatér a folyó partjára, fokozatosan eltünteti a tavalyelőtti katasztrófa, és a mentesítési munkálatok nyomait. A víz kicsit opálosabbnak tűnik még, mint a régebbi években, de már élhető - amit a vissztelepülő halak is jeleznek. A partokat újra kezdi benőni a fű, a sarjadó nád, a vízben feltűnnek a hínár hullámzó szálai.
A következő képek Mersevát-Külsővat környékén készültek, a folyó és a Hunyor-patak mentén.

A képeket Hunyornak köszönhetjük.

A képeket Hunyor készítette, köszönet érte!

Hajós Péter készítette a következő képeket Nemeskocs határában, január 30.-án

Egy téli nap... a ködös reggeltől a bíbor-kék alkonyatig, a merseváti tó, és a folyó partján.

A képeket Hunyornak köszönhetjük.

A 2011-es év a folyó életében a vörösiszap-mentesítés jegyében telt. Következő albumunk képei ezeket a munkálatokat örökítették meg.

A képeket Hunyor készítette, és osztotta meg velünk.