Pápai-Bakony-ér

Általános adatok

• Hossz: 28,5 km
  
• Vízgyűjtő terület: 67 km²
  
• Eredet magassága: 320 m
  
• Torkolat magassága: 125 m
  
• Összes esés: 195 m
  
• Átlagos esés: 6,84 ezrelék
  
• Vízhozamadatok (Pápa, 1961, VITUKI):
  LKQ: 0,02 m³/s;
  KQ95%: 0,05 m³/s;
  KÖQ: 0,15 m³/s;
  NQ50%: 8,0 m³/s;
  NQ2%: 27,0 m³/s
• Vízhozamadatok (2000-es évek közepe, VGT):
  Pápa felett, KKQ: 0,003 m³/s; KÖQ: 0,082 m³/s
  torkolat: KÖQ: 0,21 m³/s;
  

A Pápai-Bakony-ér (a helyiek röviden csak Bakony-érnek nevezik) a Bakonyban, Iharkút közelében ered, és Nagytevel, Adásztevel községek érintésével, Pápán áthaladva Nagyacsád határában folyik a Kis-Sédbe. A nála jóval jelentősebb, szintén a városon átfolyó egykori Tapolca patak "árnyékában" ritkán tettek említést róla, azonban a Tapolca kiapadása után Pápa egyetlen élő vízfolyása maradt.

Történeti adatok
Az ősidőkben a Bakony-ér Pápa keleti szegélyén a Tapolcával együtt egy mocsaras tóba folyt, melyet később, a vár védelme érdekében felduzzasztottak. A vár katonai szerepének megszűnésével a tavat lecsapolták, területét felparcellázták, a két vízfolyást pedig egymással nagyjából párhuzamosan, csatornázott mederben vezették tovább. Az 1780-as évek katonai felmérésein már látható a várost akkor még északról elkerülő, egyenes vonalvezetésű patak.
Nagytevel-Adásztevel határában az 18-19. századi térképek tanúsága szerint 4 malom működött. Ezen térképeken neve többnyire Bakony ere, vagy Bakony-patak - ként szerepel.
Az Adásztevel-Pápa közötti szakasz már ekkor szabályozott formát mutat, de a későbbiekben is töréntek kisebb-nagyobb mederátvágások, nyomvonal-módosítások Pápa belterületének kialakításakor, de legfőképpen a torkolat környékén. A régi időkben a Borsosgyőri-malom közelében csatlakozott a Tapolcába, majd annak megszűnése után, megörökölve befogadója néhány km-es mederszakaszát, ma Acsád közelében éri el a Kis-Sédet.

Jelenkor, vízrajz, leírás
A Bakony-ér a hegység nyugati részén, Iharkút és Királykapu között ered. Királykapu (egykor a bakonyi erdei vasút állomása, ma már csak rom) felől a Király-kút időszakosan csordogáló ere, délről, Iharkút irányából egy másik kis csermely táplálja, és a közelben, a Sármás völgyek által szabdalt oldalából több kisebb forrás gazdagítja vizét. Iharkút sorsát a helyén megnyitott bauxitbánya pecsételte meg, az egész falut kitelepítették, és lerombolták.
A hegységi szakaszt (Csalánosi-árok) végig erdők, majd ligetes, lassan alacsonyodó és szelídülő domboldalak kísérik, a meder itt természetes, végig fák által kísért.
A hegyek közül kiérve 2 völgyzárógátas halastavat táplál a patak, ezek közül az alsó a jelentősebb, horgászatra, és fürdésre is használják (Nagyteveli-halastó). A tó után már szabályozott, és többnyire kaszált a meder, bár még erdők közt halad egészen Nagytevelig, ahol a főutca hídja után, a kertek alatti részen ismét egy természetesebb, kanyargósabb szakasz következik. Nagytevel utolsó földút-hídától kezdődően a meder végig szabályozott, helyenként fák, bokrok vannak a partokon, máshol hosszabb távolságokat tesz meg nyílt terepen, szántók között, itt füves a part, a mederben sokfelé nád nő. Adásztevel és Pápa között két kisebb oldaltározós tavat látnak el vizéből, majd megkerülve a pápai szőlődombokat, eléri a várost. Először kertes házak közt folyik, majd érinti a kastélyparkot is, ahol egy hangulatos partszakasz kíséri. A továbbiakban Pápa iparnegyedét szeli át, végül, alsó szakaszán, főként szántók között, sással és náddal benőtt mederben folydogál a síkságon Nagyacsád közelében lévő torkolatáig. A kisvízi meder jellemzően 1,5-3 m, a középvízi meder többnyire 6-8 m széles, a szelvény a szabályozott szakaszokon csésze, vagy többé-kevésbé trapezoid formát mutat.
A Bakony-ér vízjárása szélsőséges, az irodalomban gyakran időszakos vízfolyásként említik, azonban a VITUKI 1960-as vízhozamadatai nem utalnak erre. Ezek alapján kisvízi hozamai a többi bakonyaljai vízfolyáshoz képest nem mondhatók csekélynek (bár a halastavak kérdéses, hogy mennyi tartanak vissza ebből), középvízhozama azonban szerény, árvízi hozama is mérsékelt (bár a 2010-es csapadékbőség után elöntötte Pápa egyes utcáit). Feltehető, hogy részben a karsztos tárolóból is táplálkozott (illetve már újra táplálkozik), de vízkészletének zömét rétegforrások adják - ezért is élte túl, ha némileg csökkent vízmennyiséggel is - a bauxitbányák karsztvízszint-süllyesztését.

Főbb mellékvizei:

Jári-patak:
A Bakony-ér egyetlen jelentősebb mellékága, bal part felől. A Bakony nyugati peremvidékén, Járiföld közelében ered, 281 m magasságban. Útja során szinte mindvégig erdők kísérik (erdősáv), medre is többnyire természetes, csak a legalsó, rövid torkolati szakaszon szabályozott, ahol a szőlődombok alján folydogál a Bakony-érig.