Megtisztították a vörösiszaptól a Torna-patak medrét - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A mentesítő munkálatokat folyamatosan végzik, bár a hőmérséklet nappal sem emelkedik mínusz 4 fok fölé.

Megtisztították a vörösiszappal szennyezett Torna-patak medrét Devecserben és Kolontáron - számolt be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A Torna-patak medréből eltávolították a vörösiszap-lerakódást Devecser és Kolontár belterületén. A következő lépés a külterületi mederszakasz mentesítése. Vasárnap a víz pH értékét is megmérték, ennek eredménye a kolontári hídnál vasárnap délelőtt 8,47, délután 8,2 volt. Devecserben folyamatosan változik ez az érték, átlaga 8,16. Mint ismert, a tiszta víz értéke ennél kevesebb, vagyis az eredmények lúgosságot mutatnak. Devecser és Kolontár körzetében éjszaka -14, -15 fok volt, és a hőmérséklet nappal sem emelkedett -4 fok fölé, ám a munkálatokkal ennek ellenére is tudtak haladni. Friss hó nem hullott, a körzetben lévő utakon gördülékeny volt a közlekedés.

A vörösiszap-katasztrófa okozta károk komplex kezelésére, a Marcal folyó vizes élőhelyeinek helyreállítására, illetve az energianövények hasznosítása kereteinek biztosítására Tájrehabilitációs Kutatóintézet jöhet létre Devecserben - mondta Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja hétfőn egy devecseri fórumon. Szabó közlése szerint a kutatóintézet létrehozásának részleteiről még egyeztetnek a tárcán belül; megvalósításában a Sárvári Erdészeti Kutatóintézet és a Veszprémi Pannon Egyetem is együttműködik. A Tájrehabilitációs Kutatóintézet a tervek szerint a tavasszal kezdi meg működését.

Az ökológiailag súlyosan sérült vidék jövőjét és az elöntött tíz négyzetkilométer mezőgazdasági terület hasznosítását a kiépülő kutatóbázis tudja megoldani - mondta a miniszteri megbízott. Hozzátette: a terület jövő évi mezőgazdasági hasznosítása kétséges, a külterületek iszapmentesítése leghamarabb április végére fejeződhet be. Elmondta, hogy az intézet bázisát az a több négyzetkilométeres terület adja majd, amely az érintett gazdálkodók döntése alapján állami tulajdonba kerül.

A Vidékfejlesztési Minisztérium január 3-ig adott lehetőséget a vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területek tulajdonosainak arra, hogy döntsenek: a Nemzeti Földalapból csereföldet kérnek, eladják vagy megtartják területeiket. Az érintett csaknem háromszáz tulajdonos közül eddig 61-en választották földjeik eladását - mondta a miniszteri megbízott.

Szabó Csaba hangsúlyozta, hogy az energianövények termesztése kényszer az érintett területeken, de az még nem dőlt el, hogy fás vagy lágy szárú növényeket termesztenek a jövőben. A tervezett Tájrehabilitációs Kutatóintézet biztosítja majd az energetikai célú növénytermesztést és az újrahasznosítás rendszerét, és közreműködik a termelt növények felvásárlásában. A kutatóintézet feladatai elsősorban a sérült táj helyreállítása, a térségben felhalmozódott vörösiszap kezelése, a Marcal folyó rehabilitációja és vizes élőhelyeinek, lápjainak helyreállítása lesznek - mondta Szabó Csaba.

Forrás: MTI

Tavaszig megtisztítják a Torna patak és a Marcal folyó medrét a vörösiszaptól. Az október 4-i katasztrófa a Marcalon okozott nagyobb pusztítást, a timföldgyárból ugyanis már korábban is került lúgos víz a Tornába, így ott kisebb volt az élővilág. A külterületek mentesítése szintén hónapokig tart még, de a munkálatokat nem befolyásolja a tél - hangzott el a szerdán Kolontáron tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.

Mintegy félmilliárd forintot fordítottak védekezésre a vörösiszap-katasztrófában érintett vízügyi igazgatóságok, további költséget jelent a folyamatos készültség és a medrek megtisztítása - közölte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság vezetője szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón.

Csonki István elmondta, hogy a Torna-patak és a Marcal folyó medrében még csaknem százezer köbméter vörösiszap van, a legfontosabb feladat a vízminőségi adatok folyamatos ellenőrzése mellett ennek a szennyezőanyagnak az eltávolítása, ami várhatóan a tavaszra fejeződhet be.

A medrek kotrását télen is folytatják, a munkát a fagy megkönnyíti. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. üzemi területén befejeződött védekezés után megkezdődhet a vízfolyás medrének helyreállítása és a revitalizáció.

A Torna-patak medrének tisztítását a kolontári és devecseri belterületeket érintő 23 kilométeres szakaszon befejezték - tette hozzá az igazgató -, a külterületeken még 25 kilométeren kell kotorni az iszapot a patakból. A Marcal folyó megtisztítását a szombathelyi vízügyi igazgatósággal kell összehangolni. Új automata vízmérőhely épül Kolontáron, továbbá helyre kell állítani a Torna-patak és a Marcal folyó sérült vízügyi berendezéseit, zsilipjeit is - mondta a vízügyi igazgató.

Hangsúlyozta, hogy az iszap kotrását a téli időjárás ellenére is folytatják, jelenleg a folyóvizekben normál, 8-8,5 pH-értéket mérnek. Az igazgató szerint a hóolvadással időszakosan újra megjelenhet a vörös szín a vizekben, ezt a vas-oxid okozza. A készültség folyamatos, szükség esetén bármikor beavatkozhatnak - tette hozzá. Tapasztalataik szerint az élet kezd visszatérni a vizekbe, a Marcalban újra megjelentek a halak - mondta Csonki István.

Illés Zoltán államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta: a külterületek - mintegy 1000 hektár - mentesítését sem befolyásolja a hideg időjárás. A munkálatok még hónapokig tartanak, utána pedig energianövényekkel, elsősorban fásszárúakkal, ültetik be a területet. Mint fogalmazott azért, mert az ajkai hőerőmű alkalmas arra, hogy a fás szárú növényekből előállított pelletet és biobrikettet elégesse, így eladásukból a földtulajdonosoknak bevételük lehet. Ehhez azonban először mentesíteni kell, majd beültetni a területet és egy pellet üzem felállítása is szükséges. Mindez 10-15 milliárd forintba kerül, amelyhez uniós forrásra pályáznak.

November 11-én a merseváti hídnál a látvány szinte semmit nem változott. Az elmúlt napok esőzései miatt a folyó szintje kicsit emelkedett, de a víz éppolyan vörösen folydogál a kiégett partok között, mint 12 nappal ezelőtt.
A hírek szerint a sérült vörösiszap-tározó körül már megépült az a gátrendszer, mely már nemcsak Kolontár megmaradt részét, hanem a külterületeket, az újjáépült vasúti pályát, és a Torna patakot is védené egy esetleges újabb gátszakadástól. A tározóból ugyanakkor még csordogál a víz, melyet árkokkal egy semlegesítő helyre terelnek, ahol gipszszel és savakkal kezelik az erősen lúgos folyadékot, melyet ezután engednek a Torna patakba.
Mivel az elöntött földeken még mindig rengeteg iszap fedi a talajt, a kármentesítés pedig itt még nem kezdődött el, - hiszen egyelőre a települések belterületei, a szűkebb emberi életterek megtisztítása érthetően magasabb prioritást élvez, és a kárelhárítás erőforrás-kapacitása is véges - a csapadék továbbra is sodorja a lerakódott anyagot a medrekbe, emiatt van az érintett vizek vörös festődése. Ez azonban a szakemberek szerint már csak látványra tűnik ijesztőnek, de nagyságrendekkel kevésbé veszélyes, mint a gátszakadás utáni napokban, mert a gipsz, és savak adagolásával természetközeli szinten tudják tartani a Torna és ezáltal a Marcal vizének kémhatását.

Sok idő - talán több év - , és rengeteg munka áll még előttünk, amire biztosan elmondhatjuk: a Marcal a gyógyulás útján van. Mindenekelőtt a lehetséges minimumra kell csökkenteni a veszélyét annak, hogy egy újabb szennyeződés történjen. Ez a most épült gátrendszerrel talán megvalósítottnak tekinthető, bár az elmúlt hetek megtanítottak bennünket rá, hogy teljesen nyugodtak soha nem lehetünk, amíg ilyen veszélyforrások, időzített bombák vannak a vízfolyások közvetlen közelében. Ezekután a szennyezett földek (kül- és belterületek), és ha ez kész, a medrek tisztítása a következő feladat. Ez az árterek esetén az iszaplerakódás eltávolítását, talajcserét jelenthet, a vízfolyásokat viszont kotrással lehetne megszabadítani a lerakódott veszélyes iszaptól. A Marcal folyó kikotrása, ilyen nagyságrendű medrek esetében csak markolókkal lehetséges, ez a fákkal erősen benőtt szakaszokon csak úgy oldható meg, ha a fák nagy részét eltávolítják. Nemcsak magát a kotrást, hanem a munkagépek, szállítójárművek útvonalát is biztosítani kell. Tehát a vörösiszap-mentességért cserébe valószínűleg fel kell áldozni a katasztrófát túlélő parti növényzet zömét is. Ez viszont, mivel csökken a vízfelszín árnyékoltsága, az eutrofizációt segíti elő, amely amúgy is fokozottan jellemző volt a Marcal vízrendszerére. Ezenkívül semmivé lesz a víz több, mint 2 évtizedes meder- és partalakító munkája, mely természetközelibbé tette a folyó megjelenését. Tehát közvetve visszafoghatja az élővilág helyreállását. Ezért mérlegelni kell, melyik a kisebbik rossz, illetve melyik kiindulási helyzetből állhat hamarabb helyre a szennyezés előtti állapot: vagy a mederben maradó lerakódással, melyből a vízoldható mérgező anyagok úgyis kioldódnak, és a katasztrófát túlélő parti növények tavaszi újjáéledésével, vagy: kotrással sterilizáljuk a medret, viszont évtizedekre visszavetjük a hullámtéri, part menti növényzet gazdagságát, tájképi értékét, és a folyó újra kopár, fátlan, ásott csatorna jellegű lesz pár évig.

Csak remélhetjük, hogy a vízügy szakemberei mérlegelni fogják mindezen szempontokat, és - az anyagi erőforrások rendelkezésre álló keretein belül - úgy fognak dönteni a Marcal sorsáról, hogy az a legjobb legyen a folyónak is, és mindannyiunknak.

Marcal.hu

A következő képek a merseváti hídnál készültek 2010. november 11.-én, délben (nagyobb méretért kattints a képekre):

Mivel az utóbbi időszakban kevés csapadék esett - a Torna-patak és a Marcal folyó vízhozama erősen csökkent -, továbbá a takarítás, mosatás következtében némi szennyezett víz került a Torna-patakba, a két folyón elszíneződés észlelhető. A szennyeződés mértéke azonban messze elmarad az október elejei szinttől - áll közleményükben.

Az Édukövízig tájékoztatása szerint a Marcal vízében vörösesbarnás elszíneződés észlelhető, mértékének csökkentésére Malomsoknál szombat este óta, a Tét és Rábaszentmihály között található Majorházi hídnál pedig vasárnap reggel óta ismét gipszet öntenek a vízbe. Az elszíneződés ellenére a víz pH értékében nem történt változás, továbbra is normál értéket mutat - írják, jelezve, hogy a korábbinál gyakoribbá tették a vízminőségi mérését Malomsoknál.

A Marcal, a Rába és a Mosoni-Duna vízminőségének ellenőrzését a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség továbbra is vizsgálja. A pH-értékek továbbra is a vízfolyások természetes állapotát mutatják.

A felvételeken jól látható a víz vörös színeződése, a part menti, hullámtéri iszaplerakódás, és a pusztuló parti növényzet. Az utolsó 5 képen a Tőzeg-tóhoz vezető híd alatt épített homokzsák-gátat, a még elöntés alatt lévő merseváti mezőket, és a Tőzeg-tavat láthatjuk. A halastó úgy tűnik, megmenekült a (komolyabb?) szennyeződéstől.

Marcal.hu

Leálltak a Marcalon a légbefúvással, amellyel a folyó felsőbb szakaszán beszórt, a lúgot semlegesítő gipsz jobb feloldódását segítették, a harmadfokú kárelhárítási készültséget azonban fenntartják - közölte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.

Közleményük szerint a javuló helyzetre való tekintettel a Marcal felső szakaszán, Malomsoknál is megszüntettük a légbefúvásos technológia alkalmazását, de a korábban kiépített két fenékküszöböt nem bontották el.

Jelenleg a Marcalon Malomsoknál, a Marcal-duzzasztónál, a Mosoni-Dunán (a győri Jedlik- és a Széchenyi-hídnál) és a Rábán (a Petőfi-hídnál) végeznek munkatársaik vízminőségi méréseket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel közösen.

A Marcalon és a Mosoni-Dunán továbbra is átlagosan 8,2 a pH értéke, természetes állapotú. Komárom-Esztergom megyében a Dunaalmási belvízcsatornán a belvízszint megemelkedése miatt tegnap 8.00 órától II. fokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el.

Vízügyi szakemberek a még mindig vöröslő Torna-patak mellett azt mondták, a kétnapos esőzés miatt a tározóból és a mezőgazdasági területekről újra szivárogni kezdett szennyeződés a patakba, így szerdán a Marcalban már újra 9,5-es pH-értéket mértek, holott a hétvégén ez a mutató csak 8,5-9 pH volt. Félő tehát, hogy ez a mérőszám még tovább is növekedhet - tették hozzá. Így ismét fel kell készülni a Marcalon zajló védekezésre, hogy a folyókba újra beszivárgó vörösiszap ne szennyezhesse a Dunát.

Hallépcsők, erőművek építése is szerepel a Győrt is érintő Rába menti ökológiai beruházások között, amelyet az Európai Unió "Openwehr" elnevezésű kísérleti projektje tartalmaz. A támogatott intézkedések között szerepel Magyarországon a szentgotthárdi erőmű átépítése, a folyó öntisztító képességének fokozása.

A Torna patak, a Marcal és a Rába folyó halállományának helyreállítására, azokba őshonos halfajok visszatelepítésére gyűjtést szervez az Országos Halvédő Közhasznú Egyesület - tájékoztatott Vass Csaba, az egyesület elnöke. Elmondta, erre a célra külön bankszámlát nyitottak - 11736037-20585554 (OTP Bank) -, és várják minden horgász, illetve természetszerető ember felajánlását. Az összeg felhasználásáról a www.halvedo.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. "A telepítés vagy a telepítések - a magyarországi trendtől elté­rően - nyilvánosak, és előre bejelentett időpontban és helyszínen lesznek" - mondta Vass Csaba, kiemelve, hogy az adományozóknak nem csak pénzben kell gondolkodniuk, hiszen bármilyen segítség hasznos, amely a patak és a folyók rehabilitálásánál szóba jöhet. Így például szívesen fogadnak Magyarországon őshonos előnevelt halakat, ivadékokat vagy a telepítés idejére a halak szállítására alkalmas járművet, oxigéntartályt.

Nem az iszapkatasztrófa előtti állapot visszaállítására, hanem a természetes hidrológiai folyamatok és az ökológiai folyosó helyreállítására, valamint az élőhelyek újjáélesztésére kell törekedni a Marcal folyó rehabilitációjakor a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete szerint.

Számtalan hibát követett el az ember a világban a természeti értékek, ezzel saját élőhelye megsértésével. A WWF tapasztalatai szerint a folyók majdnem tökéletes regenerációja azonban "magától" végbemegy, ha megteremtjük a feltételeit. A teljes élővilágukat elvesztett élőhelyek is helyre tudnak állni, különösen a folyók és a patakok, hiszen vizük fentről és a mellékfolyókból folyamatosan pótlódik, a benne lebegő apró élőlények pedig megteremtik a többi faj számára szükséges környezetet.

Folyóink állapota ökológiai szempontból nem megfelelő, és gazdaságilag sem hasznos. A mai állapotért a folyók szabályozása és az egyre romló vízminőség a felelős. Ezzel veszélybe került az ivóvizünk, a süllyedő talajvíz miatt a mezőgazdasági termelés, a csökkenő biológiai sokféleség miatt pedig a természet regenerációs képessége.

A WWF álláspontja szerint a Marcal és a Torna rehabilitációját az ökológiai szempontok figyelembe vételével kell megtenni, hiszen most lehetőségünk van egy vágyott, egészséges állapot elérésére, mindezt a meder természetesebbé alakításával lendíthetjük előre. A vörösiszap katasztrófát jóval megelőző természetesebb, gazdag élőhely kialakítását javasolja a WWF, és erről a helyileg illetékes nemzeti parkok szakembereivel egyeztetett, akik hasonló álláspontot képviselnek. Ehhez a Marcal medrének alsó, mesterséges, nagy és emiatt sekély vizű szakaszát kanyargóssá kell tenni, ezáltal apró öblöcskék, és a halak ívásához nélkülözhetetlen sekély vizű partszakaszok alakulnak ki. Ezek a lépések nemcsak évekkel rövidíthetik meg a folyó élővilágának helyreállását, de egyenesen nélkülözhetetlenek az egészséges folyó kialakításához, ráadásul az Európai Unió ide vonatkozó irányelve szerint 2015-re elvárt ökológiai jó állapot eléréséhez is szükségesek.

Marcal.hu

A Marcal vizének pH-értéke csökken, a szennyezés előtt 7,7-8,3 között volt, a múlt heti katasztrófa idején 12,36-os értéket is mértek. A víz vezetőképessége is megtízszereződött az iszapömlés ideje alatt.

Tovább a teljes cikkhez (vasnepe.hu)

Tény, hogy a folyóba került ipari szennyező anyag kiölte az életet a Marcalból, ugyanakkor nem kell temetni a folyót: lesz élet a halál után. Biológus szakembert kérdeztünk.

Tovább a teljes cikkhez (vasnepe.hu)

A Marcal folyón a Győr-Moson-Sopron megyébe érkező víz minősége fokozatos javulást mutat.

Javul a Marcal folyón Győr-Moson-Sopron megyébe érkező víz minősége; a Rába, a Mosoni- és az Öreg-Duna a szennyezés előtti állapotban van - közölte az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
Jelenleg négy helyen kezelik légbefúvással a vizet, hogy a gipsz jobban oldódjon benne. A víz pH értéke fokozatosan javul, a koroncói duzzasztónál vasárnap este mért érték 8,18 volt.
Csütörtök délben ez az érték még 10,7 körüli volt. A Rábán, a Mosoni-Dunán és a Nagy-Dunán végzett mérések eredményei a szennyeződés előtti állapotnak felelnek meg.

Forrás: HetiVálasz.hu

Tízmillió forint pénzadományt, egy család lakóházának teljes felújítását és tíz tonna hal telepítését ajánlotta fel az iszapkárok enyhítésére a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Sem fémmel, sem szerves anyaggal nem szennyeződik a Duna a tragédia közelebbi környezetében, még a Marcalon alkalmazott kárenyhítési technológiának köszönhetően. A Dunán Gönyűnél vasárnapra 7,54-re csökkent a víz pH-értéke - olvasható az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vasárnapi tájékoztatásában.

A katasztrófavédelem ugyanakkor felkészül egy esetleges újabb szennyező hullám elhárítására, kezelésére.

Mint ismertetik: a Torna-patakon érkező vörösiszap-szennyezést a Marcalnak a Torna-torkolat és a Rába-torkolat közötti szakaszán már semlegesítették. A vízszennyezés hatását két lépésben szüntették meg a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberei. Első lépésként gipszet adagoltak több ponton, majd a Marcal rábai torkolata előtt ecetsavval állították be a megfelelő pH-értéket. A szennyezett lebegtetett hordalékot ugyanezen szakaszon a kiépített fenékküszöbök segítségével ülepítik.

Az Észak-dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője arról tájékoztatta korábban az MTI-t, hogy azért hagyhattak fel a Marcalon az ecetsav és a gipsz vízbe keverésével, mert a folyó pH-értéke 8,5 alá csökkent, azaz természet közeli tartományban van. A Marcal felső szakaszáról érkező gipsz további oldódását légbefúvásos technológiával biztosítják. A vizet azért dúsítják levegővel, hogy az ülepedésre hajlamos gipsz hatékonyabban feloldódjon.

A Marcal alsó szakaszára a Bakonyból lefutó mellékvízfolyásokból már megkezdődött az élet visszatelepülése a folyó vizébe - tette hozzá.

Az OKF közleményében hangsúlyozza, hogy az alkalmazott eljárások környezetbarát technológiák, a kivitelezés garantálja az üledék teljes visszatartását, valamint a pH-érték tűrhető állapotra beállítását. Az alkalmazott pH-t csökkentő anyag (gipsz), valamint a savazásra használt szerves sav (ecetsav) szintén környezetbarát anyag.

A vasárnap reggeli méréseknél a Marcalban 8,19-es, a Rábában 8,2-es, a Mosoni-Duna hídnál 8,26-os pH-értéket mértek, a Nagy Dunán pedig 7,54-re csökkent a víz pH-ja, ami alig magasabb a természetes értéknél.

Forrás: Népszabadság Online

A gáton támadt repedés szélesedése - egy időre - megállt, és a munkák is jó ütemben folynak, így a kolontáriak pár napon belül hazatérhetnek, és Devecser lakossága is megmenekül a kitelepítéstől.

A Marcal vizének pH értéke időközben 8.5 alá csökkent, így ecetsav után a gipsz vízbe keverésével is felhagytak, közölte az MTI-vel szombat délelőtt Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője.

Janák Emil az MTI-nek küldött közleményében azt írta, hogy a Marcal felső szakaszáról érkező gipsz további oldódását légbefúvásos technológiával biztosítják. A vizet azért dúsítják levegővel, hogy az ülepedésre hajlamos gipsz hatékonyabban feloldódjon.

Tájékoztatása szerint a Koroncót Rábapatonával összekötő közúton a Marcal-hídnál a lezárást feloldották, mivel pénteken a veszélyes savazási tevékenység megszűnt, a helyszínen tárolt anyagokat elszállították. Jelenleg mérik a víz pH-értékét és levegőt fújnak a vízbe, amely a közlekedőkre nem jelent veszélyt.

Közölte: a pH-értékek és egyéb jellemző paraméterek mérése folyamatos, a következő napokban a területen egyéb beavatkozás nem várható.

A Marcal alsó szakaszára a Bakonyból lefutó mellékvízfolyásokból megkezdődött az élet visszatelepülése - tette hozzá.

Ezek a hivatalos hírek. Biztatóak, bár vannak még veszélyforrások, így korai még fellélegezni.
Jó hír, hogy megkezdődött az élővilág visszatelepülése, bár a szűkszavú nyilatkozatból sajnos nem derül ki, milyen jelek utaltak erre. Reméljük, valóságalapja is van, és nemcsak megnyugtatásul szánták.

A Marcal.hu weboldal hamarosan új formában fog újraindulni. Mindenekelőtt folyamatosan nyomon követi a híreket a folyó állapotáról, az élővilág újjáéledéséről. Emellett a földrajzi leírás, ismertető és a képgaléria fog elsőként elkészülni, mivel ezek iránt van a legnagyobb érdeklődés. A galériában lesz egy olyan rész is, mely fényképekkel követi végig a folyó 100 km-es útját.
A többi menüpont csak később fog megtelni tartalommal, ahogy időm engedi, - így később is érdemes lesz visszatérni az oldalra.

Ameirgin

Az áthaladó autók lelassítanak a hídnál, és csendben hajtanak tovább. A vízügy szakemberei mellett egy-egy helybéli lakos, vagy távolról jött vándor is feltűnik, beszélgetnek a korlátnak dőlve, latolgatják a jövőt. Megbeszélik a kis változásokat. "-Tegnap óta nem apadt semmit...", ... "-Ma már kicsit tisztább..."
Még a közeli presszóban (mely a Marcal nevét viseli) is gyakori beszédtéma a folyó. Távol lakó ismerősök, rokonok kérdezgetik a helybélieket: "Mi újság a Marcallal?"

Abban azonban mindenki egyetért, hogy az itteni helyzetet össze sem lehet hasonlítani azzal a sokkal nagyobb katasztrófával, ami az iszappal elöntött falvakban történt.

Aggodalmak, remények... és a súlyosan beteg kis folyó csak sodorja halálos terhét. A fák csendben vigyázzák útját... vajon megmarad-e árnyékot adó lombjuk, míg eljön a nyár?
Az őszi napsütés csillog a harmatos táj felett, a köd lassan felszáll.
Valahol a horizont mögött, ahol tiszták még a vizek, az újjászületés forrásai várakoznak, hogy tavaszra új életet hozzanak.
Hiszen a mérgező anyag egyszer majd elfogy a medrekből, a földekről... ha a kémhatás normális szintre áll vissza, már nem lehet baj, az iszap önmagában nem mérgező - így mondják a szakértők, és aki reménykedni akar, az hinni is szeretné, hogy tényleg így van.
És az Élet újra megtalálja helyét, a vizek kizöldelnek egy közeli tavaszon.
Hiszen a Természetben mindig összefonódik élet a halállal... mint fehér fonal a feketével - kéz a kézben járnak, de minden napfelkelte az Élet győzelmét hozza.

Ameirgin

Ma 2010. október 7., este van.
A legújabb híreket olvasva sajnos a legrosszabb előrejelzések jöttek be.
A Marcal teljes élővilágát végzetes károsodás érte a vörösiszap-szennyezés hatására, a halállomány teljesen kipusztult, és a szakértők véleménye szerint a növényzetet sem lehet már megmenteni.
A gipszszel, és különböző savasító anyagokkal (ecetsav, műtrágyák, sósav) végzett semlegesítési kísérletek nem hozták maradéktalanul a várt eredményt, bár nem volt hiábavaló: a folyó kémhatását a torkolatig sikerült 10 pH érték alá csökkenteni. Ennek ellenére a szennyeződés - felhígulva bár - de azóta már a Dunában is kimutatható, és csak reménykedni lehet, hogy nem okoz észrevehető károsodást az élővilágban.

A szennyező anyag utánpótlása elvileg megszűnt, a tározó gátjait azóta biztosították, de a Torna patak medréből, és az elöntött földekről még mindig érkezik valamennyi vörösiszap a folyóba. Az esőzéseknek és a kémiai semlegesítésnek köszönhetően lassan csökken a Marcal vizének lúgossága. De az elszenvedett kár feltehetően néhány évtizedig érezhető lesz.

Kérdés, vajon mit lehet tenni a szennyező források megszűnése után? A mederben - a jelenlegi magas vízállás miatt az egész hullámtérben - lerakódott a veszélyes anyag, amelyben a nehézfémek mellett a sokkal veszélyesebb nátronlúg is megmaradhat a szemcsékhez kötött, kristályos formában, amíg az eső, és áradások alatt lassan ki nem oldódik. Ez azonban hosszú időkre elhúzódhat.
Ha a későbbiekben kotrógépekkel tisztítják meg a folyó medrét a mérgező üledéktől, az viszont mindenképpen a hullámtéri növényzet, az esetleg még megmaradt fák, bokrok, a "zöld folyosó" kiirtásával jár, bár lehet, hogy addigra már nem is lesz mit kiirtani...

A Marcal.hu oldal még kezdetleges, és tervezés alatt áll, de hamarosan egy gazdag anyaggal fog újraindulni.
Addig is bármilyen tapasztalatot, cikket, fényképet, - vagy csak gondolatot - , amely megjelenhet itt, az oldalon, szívesen fogadok.

E-mail-cím: webmester@marcal.hu

Ezen a napon elindult az Üzenőfal is, ahol megoszthatjuk egymással véleményünket. Azonban - bár most mindannyiunkban kavaroghatnak az érzelmek, talán indulatok is - kérek mindenkit, hogy a hozzászólásokban maradjunk a jó ízlés határain belül.

Ameirgin

A Marcal folyó élővilága vélhetően magától helyreáll majd, ahogyan a tiszai ciánszennyezés esetében a Tisza is "meggyógyult" - mondta Figeczki Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A Marcal közepes természeti értékekkel rendelkező folyó volt, bizonyos terhelés eddig is érte, de fajgazdagnak volt tekinthető. A fajgazdagságot visszaállítani nem lehet, nem valószínű tehát, hogy lenne értelme halfajok visszatelepítésének, illetve bármilyen már "helyrehozó" tevékenységnek - véli Figeczki Gábor. A szakember szerint a Marcalon az ökoszisztémának újra kell épülnie, ez pedig csak saját magától történhet meg. A teljes táplálékláncnak kell ugyanis újra létrejönnie, ez vélhetően néhány éven belül meg is történik.

Figeczki Gábor emlékeztetett arra, hogy a tiszai ciánszennyeződés esetén sem lehetett előre megmondani a regenerálódás idejét, a Tisza mindenesetre meglepően hamar helyreállt. Ahhoz, hogy egy teljesen kipusztult folyó helyrejöjjön, 3-5 évre biztosan szükség van - tette hozzá.

Kipusztult a Marcal folyó teljes élővilága, a vörösiszap-szennyeződés rendkívül magas pH-értéke mindent elpusztított.

Dobson Tibor azt mondta: a Marcalban az összes hal kipusztult és a növényzetet sem lehet megmenteni. Ettől kezdve az a cél, hogy a Rábát és a Dunát megmentsék.
Mint hozzátette, a Marcal már azzal "halálra lett ítélve", hogy az igen erős lúgos kémhatású vörösiszap a Torna-patakon keresztül belefolyt. A szakemberek megpróbálták például ecetsavval és gipsszel csökkenteni az igen erős lúgos kémhatást - ezeket négy ponton öntötték a folyóba -, de nem sikerült megakadályozni az ökológiai katasztrófát. Dobson Tibor kiemelte: ahhoz, hogy a Rába és a Duna élővilágát meg tudják menteni, a pH-értéket 9 alá kell csökkenteni, de ez eddig még nem sikerült. Folyamatosan mérnek több ponton is és figyelik a folyószakaszt. Egyelőre sem a Rábán, sem a Dunán nem érkezett halpusztulásról szóló információ - tette hozzá.

Győr-Moson-Sopron megyét szerdán kora délután érte el a Marcal folyón a Veszprém megyei gátszakadás után kiömlött vörösiszap, mérések szerint a víz pH-értéke akkor elérte a 12-es szintet. A Marcal szennyezettsége csütörtök hajnalban 10 körüli pH-értéket mutatott. A Rábába csütörtökön hajnali 3 óra körül jutott el a szennyeződés, a pH-érték a szakemberek feltételezése szerint ekkor már 10 alá csökkent. A Mosoni-Dunát csütörtök délelőtt 9.27-kor, 9,3 pH-értékkel érte el a vörösiszap.

Még szarvastetem is jelzi a szennyeződés útját. A vörösiszap áradás kedden délután elérte Vas megye szélét is. Mondhat bármit a cég vezetése, az anyag marja a kezet, a halak elpusztultak. A helyszínen elindult a védekezés. Helyszíni szemle.

Tovább a teljes cikkhez (alon.hu)

Szomorú hangulatjelentés a Marcal partjáról, ahol életnek írmagja sem marad a vöröslő iszapfolyam nyomában. Szergénynél megpróbálják semlgesíteni a lúgot, kedden késő este készültek a közömbösítés megkezdésére. Beszámolók folyamatosan frissítve.

Tovább a teljes cikkhez (vasnepe.hu)

Már messze az ajkai tározótól is zajlik a védekezés a hétfőn kiömlött vörösiszappal szemben. A Marcal folyó egyik partján fekvő településen, Mórichidán gipsszel próbálják semlegesíteni a lúgos folyadékot, de a helyiek attól tartanak, hogy vége lesz az éppen csak erősödő halállománynak. Videós riport az egyre terjedő iszapveszély elleni védekezésről.

Tovább a teljes cikkhez (origo.hu)

2010. október 5. 16:00
A legújabb hírek szerint a tározó gátját elkezdték helyreállítani, így - bár közben egy másik gátszakadásról és újabb áradatról is esett szó, de ezek szerencsére eltúlzottnak bizonyultak - talán lassan kezd elhárulni a közvetlen veszély, és elkezdődhet a károk felmérése, és felszámolása.
Bár, hogy ez mennyire sikerülhet, mennyi munkájába és idejébe kerül az embernek, és a természetnek - még megbecsülni is nehéz.

Ilyen katasztrófák idején mindannyiunknak először az együttérzés szorítja össze a szívét, amikor az elárasztott utcákat, házakat, kerteket látjuk a képeken, és arra gondolunk, mit érezhetnek azok, akik közvetlen áldozatai lettek a történéseknek. Mennyire fájhat az érzés: egy élet munkája ment tönkre, terveket, álmokat, célokat sodort el a mérgező iszapos áradat, otthonok, virágzó kiskertek pusztultak el a vörös sár alatt.

Hosszú idő kell még, míg az anyagi és lelki sebek begyógyulnak, de biztosan lesznek, akik soha nem tudják feldolgozni, kiheverni.

Ahogy múlnak az órák, napok, és az első megrendülésen túl vagyunk, már más miatt is aggódunk, amiről az első órákban még érthetően kevesebb szó esett, de egyre aktuálisabbá válik. Arról a most még felmérhetetlen természeti katasztrófáról, amelynek kihatásait, és lefutási idejét még nem tudjuk megbecsülni.
Az iszapáradat ezen sorok írásának idején már a Marcal folyón, Mersevát környékén tart, de már Szergény határában is érezteti hatását, a folyó vizének kémhatása egyre lúgosabb.
A katasztrófavédelem és a vízügy szakemberei kémiai beavatkozással igyekeznek megakadályozni a szennyeződés továbbjutását a Rábába, és rajta keresztül a Mosoni-Dunába. Három helyszínen: Marcaltőnél, Mórichidánál és Koroncónál már készenlétben állnak, hogy több kamion gipszszel lekössék az iszaphordalékot, és folyékony savasító anyagokkal semlegesítsék az erősen lúgossá vált vizet, de védekezni próbálnak Szergénynél és Mersevátnál is.

A Marcal történetében nem ez az első ökológiai katasztrófa, ez a kis folyó sok mindenen keresztülment, amióta az ember nekilátott, hogy megváltoztassa eredeti, természetes állapotát. Árterét lecsapolták, az egykor szeszélyes medret csatornázták, majd később a bakonyi bauxitbányák működése először a karsztvizeket - így a mellékpatakok fő vízadó forrásait - apasztotta el, később pedig időről-időre megtörtént egy-egy szennyezés: vörösiszap (bár közel sem ilyen mértékben), nátronlúg, egy alkalommal pedig mezőgazdasági vegyszerek okoztak tömeges halpusztulást.
Az utóbbi években történt pár változás, amely annyi rossz után végre reménykedésre adott okot. Ahogy a korábbi rendszeres medertisztítások, kotrások ritkultak, a Természet kezdte visszahódítani a partokat, újra megjelentek a parti fák, bokrok, nádasok, egyre vadregényesebb hangulatot kölcsönözve a folyónak. A vízminőséggel sem volt gond mostanában: a tiszta víznek, sok növénynek és a haltelepítéseknek köszönhetően kedvelt horgászhellyé vált, több részen (Mersevát, Mórichida) fürdőhelyeket is kialakítottak. A 2010-es év (árvizeket okozóan) sok csapadéka miatt regenerálódott a Bakony karsztvízszintje, sok évtizedek óta elapadt forrás tört újra felszínre.
És hallani, olvasni lehetett több tervről is, mely a Marcal-medence egyes területeinek védetté nyilvánításáról, és a Marcal folyó revitalizációjáról, újra természetközeli élőhellyé alakításáról szóltak.

És most úgy tűnik, az álmok hosszú időkre szertefoszlottak.

Jelenleg a mérgező, lúgos szennyeződés már kipusztította a Felső-Marcal élővilágát Karakótól (a Torna patak torkolatától) Mersevátig. És minden számítás szerint ez várható a folyó teljes hosszán. Az első áldozatok bizonyára az érzékenyebb állati szervezetek: mikroorganizmusok, kétéltűek, halak. A vízinövények, a sás, nád, parti fák, bokrok lassabb elsorvadása csak ezután várható. Nehéz elképzelni, hogy van élőlény, mely túlélne ekkora kémiai terhelést. A tervek szerint a mélyebb ártereket felhasználva szükségtározókat alakítanak ki, hogy ezekben fogják fel a mérgezett vizet, megkönnyítve ezzel a semlegesítést, és megnehezítve a befogadó folyókba történő továbbjutást. Ez azonban azt is jelenti, hogy nemcsak a folyó közvetlen sávja, hanem az értékes, ritka élőhelyeket rejtő árterület(ek) is elpusztulhatnak.
A Torna patak, mivel nagy esésű, az iszap nehezebb részecskéit is el tudta görgetni, a Marcalba érve azonban lelassul a sodrás, így az iszap emiatt - és részben a medret sok helyen befedő sűrű vízinövényzet miatt is - le tud rakódni. Így a torkolati részre már hígabb szennyezés jut majd, viszont a Marcal medre évtizedekre mérgezővé válhat, a nehézfémeket tartalmazó üledék miatt.
Az már biztosnak látszik, hogy a Torna patak Kolontártól lefelé kietlen, halott vízfolyássá válik. De nagyon valószínű, hogy hasonló sors vár a Marcalra is.

Talán ezen az áron megmenekülhet a Rába torkolati szakasza, és a Duna a szennyeződéstől - de ehhez a Marcalt fel kellett áldozni. Hiszen itt már úgyis mindegy - a gyilkos ár ideért, és így is, úgy is kipusztít mindent... - de ha sikerül helyben tartani a káros anyagokat, akkor nem terjed tovább.

Egy sokat szenvedett kis folyónak viszont - úgy tűnik - az emberi felelőtlenség miatt, a civilizáció áldozataként - hosszú időre meg kell halnia.

Ameirgin

Hétfőn délután fél egykor átszakadt a közeli timföldgyár vörösiszap-tározójának a gátja, ezért az áradat elöntötte a Veszprém megyei Kolontárt, majd Devecser, Somlóvásárhely, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny és Somlójenő is veszélybe került. Három áldozata van az áradatnak. Az egyik egy helyi férfi, aki terepjáróval indult segíteni a mentésben, de elsodorta az ár. Egy idős asszony az áradás után kiment a kertjébe szétnézni, de rászakadt a ház. A rendőrök éjjel egy három év körüli kisgyermek holttestét találták meg egy családi házban Kolontáron, ő a harmadik áldozat. Hét embert, köztük egy idős házaspárt eltűntként keresnek, ketten életveszélyes, hatan súlyos állapotban vannak. A mentők százhúsz sérültet láttak el, köztük nyolc tűzoltót és egy rendőrt is. Volt olyan része a településeknek, ahol a kétméteres magasságot is elérte az áradat, amely melléképületeket, kocsikat, kerítéseket, állatokat sodort el Kolontáron, és Devecser harmadát ellepte.

A vörösiszap az alumíniumgyártás legfontosabb alapanyagának, a timföldnek a gyártása során keletkező melléktermék. Erősen lúgos, maró hatású, égési sérüléseket okoz, nehézfémeket, többek között ólmot tartalmaz, a légutakba, emésztőrendszerbe jutva mérgező, és enyhén radioaktív.

Háromszázkilencven lakót telepítettek ki az érintett területekről, az OKF szerint mindenkinek került fedél a feje fölé. Estére Kolontáron már elkezdték takarítani az utcákat, a tűzoltók magas nyomású berendezésekkel mossák az érintett területeket, de a teljes takarítás még akár hetekig is eltarthat. Az OKF szerint az akut vészhelyzet tízre az összes érintett településen megszűnt, katonák is bekapcsolódtak a szennyeződés eltávolításába. Annak a tározónak a fala szakadt át, ahol a leghígabb volt a zagy, a többi tározóban jóval sűrűbb, de nem valószínű, hogy ezek is átszakadnának. A legfőbb veszélyhelyzetet az okozza, hogy, felhígulva ugyan, de a Mosoni-Dunáig is elérhet a vörösiszap, a szennyezett Torna patak vizét a környező víztározókból hígítják. Egész éjszaka dolgoznak a gátakon. Bakonyi Zoltán, az Ajkai Timföldgyár Zrt. igazgatója szerint feltehetően az esőzés hatására megnyílt hétfőn az egyik tároló gátja. Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult büntetőeljárás a kocsijában elsodort férfinak a halála kapcsán, a rendőrség vizsgálja, hogyan szakadhatott át a tároló fala. Vizsgálják a tulajdonos MAL Zrt. felelősségét a kolontári iszapömlés kapcsán, a cégnél helyszíni szemlét tartott a rendőrség.

Forrás: index.hu