Fenyősi-patak

Általános adatok

• Hossz: 8,5 km
  
• Vízgyűjtő terület: 41,7 km²
  
• Eredet magassága: kb. 170 m (nagygörbői eredet)
  
• Torkolat magassága: 134 m
  
• Összes esés: 36 m
  

A Fenyősi-patak a Marcal bal oldali mellékvize, melyet a 86,3 folyamkilométer környékén, Mihályfától északra fogad magába.
Az irodalomban és a térképeken ritkán a Marcal kezdeteként utalnak rá.

Két főbb forrásága a Keszthelyi-hegység bazalt-övezetének északi lejtőjén fakad. Itt az elnevezésekben van némi bizonytalanság. A keleti ág, a hivatalos név szerinti Fenyősi-patak, Nagygörbő belterületén, egy mélyedésben, egykor kisebb tóvá mocsarasodó forrásból indul, melyet a helyiek egy része a Marcal eredetének tart. Régebben, amikor még több forrás volt a környéken, fentről, a Várott-hegy, és a Hárs-gödör felől is futottak le kisebb vízerek.
A nyugati ág, hivatalos nevén a Görbői-patak, ugyancsak Nagygörbőtől délre, a Kovácsi-hegy nyugati oldalában ered, kb. 300 m magasan, leérve a völgybe északra fordul, majd Kisgörbő érintésével Óhíd felett találkozik a Fenyősi-patakkal. Ezt az ágat a kisgörbőiek Marcal-nak is nevezik, és a nagygörbőiekhez hasonlóan a folyó (egyik) eredetének tartják. Ugyanakkor egyes régi kataszteri térképek ezt az ágat írták Fenyősi-patak néven.
1879-ben a következőket írták Óhídról: "A határban fekvő helyek: Alsó-Ernye, Nagy Barátok, és a Kis Badacsony. Ezeken leginkább szőlőt termelnek. A határ dűlői: Csíkos, Homok, Hátutalja, Nires, Puszta, Kútvölgy, Kiskutdűlő. Közelben a falu mellett folyt el az Ér patak, mely a szomszédhatárban egyesülve egy másik ággal képezi a Marcal folyót."
Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című, 1864-ben kiadott művének 2. kötetében olvashatjuk a következőket: "A hegység éjszaki oldalán a rendetlen kanyargású Marczal a főfolyó. Garbo felől É-ra kanyarodik s Marczaltőnél az Öreg-Rábával egyesül. Beléje ömlenek: a Prágai, Rendeki és Kajáni erek egyesüléséből támadó Vásárhelyi patak; azután a Szösz vidékéről Nyirádon át ÉNy-ra folyó Kigyós, melylyel a Város-Lőd vidékéről, ÉK-ről jövő s a Kab hegy felől eredő Padraghi és Bodéi patakokkal öregbedő Torna egyesül (...)".
Dr. Góczán László: a Marcal-medence talajföldrajza című, 1971-ben megjelent tanulmányában így ír: "Nagygörbő és Vindornyaszőlős között, a völgy völgyi vízválasztójának északi, enyhén lejtő síkján ered a Marcal". Ez a megállapítás egyértelműen a Görbői-patakra utal.
Egy 1970-es években kiadott vízitúrázóknak írt kalauz pedig Nagygörbőre teszi a Marcal eredetét.
Tehát az a felfogás, hogy a Fenyősi-patak a Marcal fő forrásága, régebbi időkben gyökerezik, és nemcsak a nép gondolatvilágában él még ma is, hanem néhány szerző is ezt az álláspontot képviseli.
A patakra régebben több malmot is építettek, Óhíd és Mihályfa mellett.

A meder szabályozott, az alsó és középső szakaszon a környezet nagyrészt szántóföldi művelés alatt áll, a patak mellékét azonban legtöbb helyen facsoportos, ligetes rétsáv kíséri. A víztükör rendszerint az árnyékolás hiánya, és a vízkémiai paraméterek miatt növényzettel erősen benőtt.